Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

Rényi, hol Újvári, hol meg Ludowik Edit néven jelentkezett. Judit is, Edit is szoros kapcsolatokat alakított ki a munkásmozgalommal. Gyömrői Edit a Tanácsköztársaság alatt a közoktatási népbizottságban dolgozott, ő is foglalkozott írással (mint Judit), verseit németre is lefordították, de egy ideig szerkesztője is volt a berlini Rote Hilfe (Vörös Segély) című kommunista pártlapnak. És most jön az első, igazán komoly „közös nevező”. 1920-ban Edit Bécsbe emigrált, ahol, nota bene, esernyőüzemi munkás volt. (József Attila álmának eső- és napernyői nemcsak Juditot, de Editet is jelenthetik...) Úgy tűnik tehát, hogy Gyömrői Edit sem a nevével „vette le a lábáról” József Attilát, mint ahogy ezt a szintén „soknevü” Juditnál már láttuk, másfelől viszont Edit ernyője is fontos szerepet kapott (és nem mint kellék) kettejük drámájában. Amíg Judit ernyője beárnyékolta a költőt, elvonta tőle az éltető eső-vizet és a Nap fényét, addig az Edit-féle ernyő, mintha magát Editet védte volna meg éppen József Attilától: kezdetben annak szerelmi támadásait hárította el (mint egy nagy szűzhártya), majd miután Attila „stílust váltott” és átokverseket mért Editre, annak ernyőjéről sorra lepergett minden, amit Attila rázúdított. Gyömrői Editnek ez az „átokhárító ténykedése” olyan sikeresnek bizonyult, hogy 91 évet élt meg, vagyis az átok (ha egyáltalán arról van szó) nem fogott rajta. Már ebből is sejthetjük, hogy nem akárkivel van dolgunk, és ez a nem akárki (vagy ahogy József Attila fogalmaz: „semmi”) 1896. szeptember nyolcadikán születik, és ez a legfontosabb tétel: szeptember nyolcadika ugyanis Kisasszony, vagy ahogy ritkábban mondani szokták: Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének emléknapja. Ahhoz tehát, hogy „kezdeni tudjunk valamit” az ún. Edit-versekkel, na meg a „szabad ötletekkel”, ezt a Kisboldogasszonyt kell jobban megismernünk, benne rejlik ugyanis (a születés jogán) Gyömrői Edit mitikus énjének magja. „Születését és gyermekségét az apokrif írók tolla rajzolta meg, és az »Arany legenda« révén vált széles körben ismertté. (...)

Sok helyütt nem is oly régen Kisasszony-napkor kimentek napfölkeltét nézni, hogy megpillanthassák Máriát a kelő Napban. A hiedelem a napistent szülő istenanya képzetében gyökeredzik. Mária a »hajnali szép csillag«, »Napot szülő Csillag, szentséges Szűz Mária, kiből az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk támad«. Nemcsak a magyar »támad« igében, hanem a latin eredetiben is érvényesül az istenre és az égitestre egyaránt vonatkoztatható kettősség... (...) A »Jelenések könyvé«-ben Mária a »napbaköltözött (azaz a nappal terhes) asszony«. Csillagászatilag ez a Nap és a Venus együttállását (szakkifejezéssel: konjunkcióját)

112