Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)

Szúnyogh Sándor: Virágköszöntő

Igazán gyermekeknek való a Ráolvasó című játékos tréfavers.

A Bodri és a fogkefe már négy négysoros versszakból épül fel. Ötletes, de szerintem rossz rímelésű, gyengébb alkotás. Néhány szó rontja nyelvi értékét, például: szélt.

Az András... című játékos, kedves, hangulatos kis versecskében hosszúra sikerült a „hazamentek a gyerekek" szótagföíösleges, ütemrontó zárósor. A műelemzők és a hozzáértő szakemberek szerint a gyermekversben a ritmusnak törésmentesnek kell lennie egész végig, a vers csattanós befejezéséig.

A három kismalac népdalszerű indítású, de ezt a jellegét nem vezeti végig a nyolc vagy inkább hét?! versszakon. Néhány sora nem illik bele a költemény hangulatába. A gondolatfűzés hitelességét is meg lehetne kérdőjelezni. A „Mérges talált rájuk" mondatot másképpen fogalmaznám meg.

Ügyes, ötletes a Répavers, de egy kis átszerkesztéssel még gördülékenyebbé, vonzóbbá, könnyűvé lehetne változtatni.

A kötetet záró leghosszabb vers az Egér macska játék. Hibás című; egér-macska lenne a helyes. All versszakban rendszeresen megismétlődő első periódus (a kérdő mondat) két sorba tördelt két ütem: „Tarka macska / mit csinálsz?". A versszakokat záró harmadik sor (a felelő mondat) kétütemű hatos. E periódusban az ütemváltás vagy -keveredés gátolja az egyenletesen lüktető ritmust, például : a háromféle sorfölépítés:

a) Tejet szörcsölgetek! (Kétütemű hatos -2 + 4).

b) Egerekre lesek! (Kétütemű hatos -4 + 2).

c) Bajuszom hegyezem! (Kétütemű hatos -3 + 3).

48