Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Táj és hagyomány
Csáktornya tőszomszédságában lévő Szent Ilonán bukkan fel, Zrínyi György kúriáján, s még ugyanebben az évben kinyomtatja a Werbőczy-féle joggyűjteményt, majd három évvel később Debrecenben bukkan í'eí újra, ahol folytatja tevékenységét. Az egyik, Hoffhaltert és nyomdásztársait összehasonlító táblázatból kiderül, hogy Manlius János mellett (58 kinyomtatott könyvvel) nyomdászunk a XVI. század legjelentősebb magyar nyomdászának tekinthető - nyomdai termékeinek száma 41. Esett már szó a bevezetőben arról, hogy a lendvai nyomdászat és az 1573-as év, amely a széthulló délszláv állam területén az első magyarul kinyomtatott könyvet produkálta, a művelődéstörténeti kuriózum jelentőségével bírt. Természetesen az új szlovén államalakulat szempontjából is hasonlóan magas rangsorolás illemé meg, annál is inkább, hiszen az ország fővárosában, Ljubljanában csak két évvel később, 1575-ben került kinyomtatásra az első szlovén nyelvű könyv szlovén vidéken, Manlius János nyomdájában. A szomszédos Muraszombat is csak két évtizeddel később, 1593-ban kapja első könyvecskéjét, Johann Hebermann népszerű imádságoskönyvének Szalaszegi György helybeli evangélikus lelkész általi fordításával, amelynek nyomdásza ugyancsak a már említett Manlius volt. A szélesebb értelemben vett Muravidéknek e korszakból származó nyomdászati termékei közül kiemelkedik még a Felsőlendván, 1579- es keltezéssel megjelent, Pemeszi András „válaszát” tartalmazó okfejtése Bornemisza Ördögi kísérletek című művére. A szakirodalom említést tesz még Gál Imre lendvai születésű lelkészről, akinek - a feltételezések szerint - prédikációi nyomtatásban is megjelentek volna, de sajnos sem az említett könyvről, sem a lendvai nyomda XVII. századi létezéséről bővebb adatokkal nem rendelkezünk. Csak három századdal később, a XIX. század végén kap Lendva újból nyomdát, de ebben már egy másfajta kor írásos termékei jelennek meg. A posztillákat, a széphistóriákat és egyéb egyházi jellegű könyveket most egy teljesen új, céljait tekintve rokon vonásokkal rendelkező nyomdászati termék, a gyorssajtó váltja fel, amelynek hatása jóval nagyobb, mint a XVI. századi nyomtatott könyveké, irodalomtörténeti szempontból azonban ezeknél jóval kisebb. nyomdászati termék: a gyors sajtó Lendván 1889-ben találunk ismét nyomdát, amelyben még az év januárjában kinyomtatták az Alsőlendvai Híradó című hetilap első számát. 79
