Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Táj és hagyomány
ábécét kellett készíteni. Nem egy esetben ezeknek a nyomtatványoknak a hangállománya a mai ábécé hangjainak a háromszorosát tette ki. Kultsár második, az első után másfél hónappal később megjelent műve is a protestantizmus szolgálatának jegyében fogant. A Zrínyi család egyes tagjainak ajánlott mű Urbánus Regius német protestáns teológus egyik művének (Dialógus inter stanam...) fordítását tartalmazza. A teljes magyar cím ekképpen szól: Az ördögnec a penitencia tartó Bűnössel való vetekedéséról: es az kétségbeesés ellen az Reménségról való tanúság: irattaton: Az Alsó Linduai Kvltsar Gió'rgy Mester által. Az első kötettel témában és stílusban is sok rokonságot mutató könyv a bűnbocsánatot tartó bűnös és az ördög párbeszédét tartalmazza. A fordítást hívei kedvéért készítette, „akik nem ismerik a diák és a német nyelvet”, s akiknek a megdicsőülését, édenbe való jutását nemcsak életében, hanem a nyomdának köszönhetően halála után is, a nyomtatott betű jóvoltából szolgálni akarta. A következő, sorrendben harmadik Kultsár- illetve Hoffhalter-könyv a következő év, 1574. tavaszán jelent meg. Az irodalomtörténet-írás ezt a több mint ezerkétszáz oldalas könyvet tartja a mester legértékesebb alkotásának. A szerző „postillák”, tehát a prédikáció szerint magyarázza az evangélium bizonyos szakaszait, Jézus tanításait. A Szenczi Molnár által legkitűnőbbnek nevezett magyar prédikációskönyv később is nagy népszerűségnek örvendett, erről az győz meg bennünket, hogy később is több kiadást ért meg. Németh József a Postillák stílusát, későbbi fogadtatását vizsgálva ezeket írja: „A posztillák felépítése, hangja, stílusa abban különbözik Bornemiszáétól, hogy olvasmányosak ugyan (Méliusztól eltérően), de nem bocsátkoznak novellisztikus részletekbe, feldolgozásokba... A kötet Bornemiszáé mellett az egyik legkedveltebb prédikációs gyűjteménnyé vált...” Mások a nyílt társadalombírálatot (Tantalics) emelik ki, és „a maga fejével gondolkodó, új eredményekre jutó modem embert” látják a lendvai prédikátorban (Nemeskürty). Kultsár műveinek művelődéstörténeti szerepét vizsgálva írja Tantalics: „Könyveinek szellemi hatását megközelítően is nehéz felmérni... Abban a sanyarú időben, amikor szinte általánosan jellemző volt az analfabétizmus... Kultsár a maga műveivel némileg ápolta az olvasást, növelte az olvasók számát... A lendvai könyvek nagy értéke, hogy katasztrofális történelmi viszonyok közt is ápolták az európai fejlődés szellemét...” A lendvai nyomdászat XVI. századi dicső fejezete a fokozódó ellenreformáció miatt, a nyomdász Hoffhalter távozásával és Kultsár hamarosan bekövetkező halálával, 1574-gyel lezárul. Hoffhalter még az év őszén a 78
