Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyarság rövid története (1919-1989) - A szlovéniai magyarság jogi helyzetének alakulása 1945 után
árnyék is rávetődött, hogy nem Tito mellett áll, hanem esetleg Sztálin doktrínáját fogadja el.” Másrészt az engedélyezett önszerveződés kézzelfogható bizonyítékul szolgált kifelé, igazolva a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósulását. Ugyanilyen célzattal jelent meg a Vajdaságban 1944. karácsonyán a Magyar Szó című napilap, 1949-ben pedig az Újvidéki Rádió magyar nyelvű műsorral jelentkezett. Ezeknek a műsoroknak hatalmas tekintélye volt az anyaországban és más magyar nyelvterületeken is. Megjegyzem, hogy ebben az időszakban a különböző köztársaságokban autonóm törekvést nem engedélyezett a pártállam bürokratikus gépezete, így a Szlovén Népköztársaságban uralkodó helyzet és a kisebbségekkel való manipuláció is a belgrádi utasítást követte. 1949-ben a Horvátországi Magyarok Szövetségének analógiájára a Muravidéken is elkezdődött a magyarság szerveződése, amely kezdetben nagy nehézségekbe ütközött, még az úgynevezett „értelmiség” körében is nagy volt a bizalmatlanság és félelem, amelyet a közelmúlt friss élményei tápláltak, ezért igen nagy „politikai, meggyőző munkára volt szükség, falun-városon egyaránt”, ahogy az egyik visszaemlékezésben olvassuk. így alakult meg a muravidéki magyarság első kisebbségi szervezete a II. világháború után, a Magyar Közművelődési Bizottság, amelynek tervei között az anyanyelvi oktatás megszervezése, a művelődési élet fellendítése, új magyar állományú könyvtárak létrehozása, a kultúra céljait szolgáló helyiségek létesítése szerepelt elsősorban. Ebben a munkában a vezető szerep Vlaj Lajosra esett, az ő nevéhez fűződik a szlovéniai magyar kisebbség minden jelentősebb megmozdulása az 50-es években. Az 1950. júniusi, Lendván megtartott kisebbségi konferencián előterjesztett és elfogadott ügyviteli szabályzatból kiderül, hogy a Bizottságnak az általános művelődéspolitikai szerepén kívül komoly politikai funkciót is szántak a központi szervek. Ezek között is első helyen a haladó szellemű kultúnnunka „támogatása, fejlesztése és vezetése” mellett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság „forradalmi vívmányainak” ápolása és az összes népeivel való barátság és „szeretet” ébrentartása szerepelt. Továbbá a Szabályzat előirányozza a köztársasági, a járási Közművelődési Szövetséggel illetve Bizottsággal az állandó kapcsolatot, rendelkezik „az utasítások átvételéről”, valamint a kapcsolatteremtésről az országban élő magyar kisebbség más hasonló fórumaival. Az említett közgyűlésen megválasztották azt a 11 tagú vezető testületet, melynek elnöke Vlaj Lajos, a titkára pedig Varga Sándor lett. Vlaj Lajos már a háború előtt is kapcsolatba került a szakszervezeti és baloldali mozgalmakkal, a háború 22
