Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)

A szlovéniai magyarság rövid története (1919-1989) - A szlovéniai magyarság gazdasági és jogi helyzete Trianon után

mértékben. A késve jött iparosítás a mezőgazdaságban jeletkező munkaerőfelesleget külföldi munkavállalásra ösztönözte. Kisebb volt azoknak a száma, akik Szlovénia ipari centrumaiban vállaltak munkát. Egy 1991-es statisztika szerint a csak mezőgazdaságból élők száma - az ipari és a még nagyobb számú vegyes gazdaságok mellett - Lendva község (járás) területén alig éri el a 400-at, ezek is nagy részben elöregedettek. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen Muraszombat és Lendva kivételével később sem alapultak ipari létesítmények, így a falvak lakossága a legjobb esetben is ingázásra volt kényszerülve. Ez azonban még mindig jobb megoldásnak bizonyult, mint az elköltözés. A muraszombati község határmenti falvaibái a járási székhelyre való költözés egyértékű volt a rendkívül fejletlen infrastruktúra és a város elszlovénesedése miatt, a Szlovénia belsejébe való költözéssel.

Lényegesebb változást a muravidéki magyarság gazdasági helyzetében a rendszerváltás sem hozott. A tőke és a kölcsönök hiányánál is nagyobb probléma a vállalkozó kedv hiánya, mely további vegetálásra kárhoztatja az itteni magyar kisebbséget. Pedig a többségi nemzet és az anyaország támogatása mellett intézményrendszerének kiépítésénél jól jönne, ha a nemzeti kisebbség saját gazdasági erejére is támaszkodhatna.

18