Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Valóságirodalom, tudományos irodalom
nélkül. Ludvik Olas, Irena Šavel, Ivan Zelko, Ivan Sedej és Štefan Ftičar történeti tények és régészeti emlékek tükrében egy-egy kor neves történeti személyiségeit, történelmi eseményeit villantják fel. A külsőleg is szép kötetet számos jó minőségű illusztráció díszíti. A történeti, egyben a legminőségibb részt a gazdaság, a politika, a kereskedelem, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a sport területét érintő összefoglalók követik hazai tisztségviselők, pedagógusok, közgazdászok és gazdasági szakemberek közreműködésével, számos statisztikai adattal, a tudományos felmérések eredményére is támaszkodva. 1983-ban jelent meg Anyanyelvűnkért címmel az a gyűjtemény, amely a Népújságban és a muraszombati rádió magyar nyelvű műsoraiban elhangzott, közzétett nyelvművelő írásokat tartalmazza. Mint ismeretes, e két médium 1970-től helyet biztosított a maribori Pedagógiai Akadémia mindenkori magyarországi lektorának, hogy nyelvművelő célzattal írott cikkeit közzétehesse. Az Anyanyelvűnkért ezekből közöl válogatást, kibővítve azokkal a hazai szerzőkkel (pl. Varga József, Szórni Pál), akik szakmájukból kifolyólag élénk figyelmet tanúsítottak íróként és pedagógusként egyaránt a muravidéki magyar nyelvjárás és nyelvállapot iránt. A leggyakrabban előforduló szerzők Gadányi Károly, Vörös Ottó és a kötet szerkesztője, Guttmann Miklós. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a közös tudományos felmérés, amelyet a ljubljanai Nemzetiségkutató Intézet és a budapesti Állami Gorkij Könyvtár munkatársai végeztek, és a kutatás eredményeit tartalmazó két vaskos kötet mindkét nyelven való megjelentetése (1985-87-ben). E kutatásoknak mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított, hiszen a maga nemében európai viszonylatban is az első olyan vállalkozást jelentette, amelyet két ország kutatói végeztek egymás országában, nemzetiségi területen. A közös kutatás célja pedig: „... A Kelet-Közép-Európában élő népek és nemzetiségek jobb megismerése, a (még) közöttük lévő ellentétek feloldása, a megértés és barátság erősítése egymásra utalt nemzetek és nemzeti kisebbségek között.” A kutatáson egy szlovén település (Felsőszölnök - Gornji Senik) sokoldalú szociológiai vizsgálatát (demográfia, gazdasági és általános művelődési helyzet, oktatásügy, tájékoztatás stb.) végezték el. A szerzők kritikusan szólnak egyes társadalmi jelenségekről, a kétnyelvűségből származó problémákról és gondokról. De nemcsak megállapítanak, hanem a legtöbb esetben megoldást is kínálnak. E kutatócsoport egyik tagja, a budapesti Székely András Bertalan ez -idő tájt kezd intenzívebben foglalkozni a kisebbségi sorsban élő 125
