Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Valóságirodalom, tudományos irodalom
Valóságirodalom, tudományos irodalom Dolgozatunk bevezető szakaszában szóltunk már azokról a megszorító tényezőkről, amelyek azt indokolják, hogy olyan tudatfonnák tárgyalására is kitérjünk, amelyek nem tartoznak szorosan a szépirodalom és az irodalomtörténet fogalomkörébe. A publicisztikai és nyomdászati termékek mellett ezért tartjuk fontosnak kissé részletesebben is áttekinteni azokat a helytörténeti-történeti és politológiai tárgyú kiadványokat, amelyeket az ún. valóság irodalom gyűjtőnév alá szoktunk sorolni. Nélkülük képünk nem lenne teljes. Egy „mindenes” kiadvány Esett már szó a Lendvai Füzetek című időszakos kiadvány irodalmi vonatkozású számairól. Az első szám - az eredeti célkitűzésnek megfelelően - Varga Sándor munkáját, a Lendvai tűzoltóság krónikáját tartalmazza, s az egyesület centenáriumára jelent meg 1973-ban. Két évvel később megjelent a második szám, amely Lendva művelődési életével foglalkozik. A szerkesztő előszavából megtudjuk, hogy az országszerte nagy eufóriával ünnepelt felszabadulás 30. évfordulóján a Lendvai Füzetek „a harminc szabad év” eredményeit felvonultatva, s új tervekkel előrukkolva kívánt csatlakozni az évfordulóhoz. A két bevezető történelmi, régészeti tárgyú dolgozat után, melyek Lendvának és vidékének régészeti emlékeit, illetve a vidék építészeti műemlékeit veszik számba, egy hosszabb beszámoló következik az elmúlt néhány év kulturális megmozdulásairól. Ebben a beszámolóban olvasható az első, ma már kultúrtörténeti szempontból is érdekes, hosszabb távra szóló művelődési program Zsizsek Ferenc tollából. Az amatőrmozgalom fejlesztése, a művelődési egyesületek megalakítása a faluközösségekben és ezek pénzelésének módja, az amatőr színjátszás fellendítése, a műkedvelő csoportok (néptánc és pávakör) szakmai irányítása stb. voltak a legfontosabb célkitűzések. Ezt követően ténylegesen is fellendült a műkedvelő tevékenység, főleg a Lendva-vidéki falvakban, de a muraszombati község magyarlakta falvaiban is, az Őrségben. Sorra alakultak meg a művelődési egyesületek, amelyekben főleg a pávakörök és a néptánccsoportok tevékenysége volt a meghatározó. 118
