Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyarság rövid története (1919-1989) - A szlovéniai magyarság gazdasági és jogi helyzete Trianon után
A szlovéniai magyarság gazdasági és jogi helyzete Trianon után Trianon előtt Muravidék a Monarchia peremvidékének számított, és gazdasági fejletlenség jellemezte. Az első világháború és az azt követő forradalmi időszak gazdasági viszonyaival foglalkozó szakirodalom egyöntetűen a nagyarányú mozgósításban látja a két nyugati megye, Vas és Zala katasztrofális gazdasági helyzetének fő okát. Vas megyéből például az első világháború harctereit a férfi lakosság fele, 110-120 ezer katona járta meg. Legtöbbször nemcsak a munkaerőt vitték el, hanem az igaerőt is, így a lovak nagyobb részét a hadsereg vette igénybe. A mezőgazdasági termelés rohamos csökkenése miatt a közellátásban is óriási problémák keletkeztek, olyannyira, hogy 1916. januárjától be kellett vezetni a kenyér és liszt jegyre történő adagolását. A hiányzó munkaerőt a munkaidő meghosszabbításával (az üzemekben 10-ről 12 órára növelték) akarták pótolni. A munkaképességet mindezek mellett még a leromlott életkörülmények és az ezzel oly gyakran összefüggő és szaporodó betegségek, valamint a súlyosnak mondható orvos- és gyógyszerhiány is csökkentették. A növekvő földéhséget a háború befejezése után nem a földosztással kívánták mindenütt kielégíteni. Éppen ez utóbbinak, ti. a földkérdés megoldatlanságának és a fokozódó nyomornak volt nagy szerepe a forradalmi válság erősödésében még a magyar lakosság körében is, hogy az idegen ajkúakról ne is beszéljünk. Nemcsak a mezőgazdaságban, de az amúgy is kezdetleges, nehézségekkel küszködő iparban is minduntalan éreztetik hatásukat a háborút viselő (később vesztes) államnak a közerkölcsöket is kikezdő ellentmondásai, amelyek itt, a végeken még jobban kifejezésre jutottak. Az ipari üzemekben természetesen a növekvő anyaghiány okozott nagy gondokat. Az ipari és infrastrukturális fejletlenség miatt még két évtizeddel később sem sikerült olyan viszonyokat teremteni, amelyek a 90 százalékban a mezőgazdaságból élő népesség megélhetési gondjain valamicskét is enyhítettek volna. E gazdasági nehézségek a csaknem 75 százalékban szlovén anyanyelvű lakosság körében is elégedetlenség és panasz forrásaivá váltak. Az országban uralkodó rendezetlen politikai viszonyok (forradalmi káosz) pedig ennek az elégedetlenségnek csakhamar politikai színezetet kölcsönöztek. Különösképpen felgyorsultak a folyamatok a Muravidéken is az 9
