Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában 91 a magyar honismereti anyagot, emellett pedig kivitelezi a nemzetiségi programot is. Szeretné bővíteni a közvetlen kapcsolatait a magyarországi könyvtárakkal (különböző rendezvények, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók stb.). Minden könyvtáros beszéli a magyar nyelvet. Szakmai továbbképzéseken is részt vesznek Magyarországon, és szakmai kirándulásaik kapcsán már számos városi és megyei könyvtárban megfordultak. Tapasztalataik ezen a téren gazdagok. A magyar nemzetiségi könyvtár státusát a múlt év folyamán nem kapta meg a könyvtár, így nem lett „központi státusa” sem: az erre vonatkozó törvényjavaslatot 2001 májusában a szlovén parlament elvetette. A nemzetiségi könyvtári státust a muraszombati megyei könyvtár kapta meg, noha nem nemzetiségi területen működik. Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola könyvtára Zökkenőmentesebb könyvbeszerzést szeretnének. Mint iskolai könyvtár, a Knjižnica 4.13 számítógépes iskolakönyvtári program szerint dolgozzák fel az anyagot, amelyet a Nova Gorica-i SAOP számítástechnikai cég készített az iskolai könyvtárak számára az Oktatási Minisztérium megbízásából. Az említett cég végezte a program telepítését az iskolákba, és a könyvtárosok továbbképzését is ők szervezték meg. A könyvtár nem tagja a COBISS integrált könyvtári rendszernek. 12 000 magyar könyvvel rendelkezik, és a legnagyobb iskolai könyvtárnak számít a nemzetiségi területen. Kapcsolatot tart a szentgotthárdi általános iskolákkal, és két éve vette fel a kapcsolatot a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárral is. A dobronaki, göntérházi és pártosfalvi kétnyelvű általános iskolákban is számítógépes kölcsönzést végeznek, és a könyveket is számítógépen dolgozzák fel. Nehézségekbe ütközik, illetve nem létezik a magyarországi iskolai könyvtárakkal való számítógépes kapcsolat felvétele, mivel Magyarországon majdnem minden iskolai könyvtár más-más programot használ. Összegzés Mindenki, aki - akár szülőként, akár gyermekként vagy oktatóként - érintett az iskolaügyben és a közoktatási könyvtári és információs szolgáltató rendszerben, a maga módján tisztában van azzal, hogy az információhoz való számítógépes hozzáférés csak pozitívumokat hozhat a nemzetiségi könyvtárügynek is. Ma ott tartunk, hogy az internet által a szlovéniai COBISS integrált könyvtári rendszeren belül bármely típusú könyvtár online katalógusában keresni lehet, kivéve a négy muravidéki nemzetiségi iskolai könyvtárat, amelyek nem tagjai a COBISS rendszernek. De a közeljövőben ők is azzá válhatnak. Mindnyájan tudjuk, hogy egy országot nemcsak gazdaságilag kell kormányozni, hanem lelkileg és erkölcsileg is. S mi az, ami ezt a munkát hatékonyan segítheti? A kultúra, a műveltség. Ennek tudatosításában sokat segíthetnek a nemzetiségi könyvtárak és a könyvtárosaik is. Jegyzetek 1 Papp József: Szlovéniai könyvtárak a nemzetiségi területen. Könyvtári Figyelő. 1998. 2. 264-267. p.
