Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
78 A MURAVIDÉK1 MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA egyszerűen azt fejezi ki, hogy a történelmileg kialakult nemzeti közösség gyakran nem azonos az állampolgári közösséggel, hanem sajátos nyelvi-kulturális jegyek alapján szerveződik. Habár a kulturális identitás nagyon dinamikus identitástípus, a muravidéki magyar irodalom, mint kisebbségi irodalom mégiscsak a magyar nyelvhez kötődik - elválaszthatatlan a nyelvtől. 5. Összegzés, lehetséges megoldások Összegzésként elmondhatom, hogy a magyar nemzetiségnek kellhet pénz, pártfogás, erkölcsi támasz, de igazán csak az egész magyar nemzet/nép visszatért életbizalma tarthatja fenn létezésünk súlyát. Hogy miért teszem ezt a merész kijelentés? Mert a magyar nemzetiség helyzetéből a Muravidéken csak akkor nem szöknek meg - kihalásba, árulásba, idegenségbe - a magyarok, ha ebből a helyzetből sorsot tudnak csinálni, a tengésből küldetést, ki-ki a maga lelkiismerete és lehetőségei szerint. Az Európai Unió liberális politikája eltörölte a tagállamainak a határait, de a magyar nemzetiség sorsa a Muravidéken megmaradt, folytonosságában nem szakadt meg, hiszen mégiscsak kisebbségi sors és identitás maradt. Nemcsak egyetlen kultúrához, hanem több kulturális körhöz, értékrendszerhez tartozhatunk egy időben, vagy élettörténetünk más-más szakaszában. Ez a magatartás jellemző a muravidéki magyarság szórványközösségére is, hiszen a vegyes házasságok révén a közösség tagjai már automatikusan beleszületnek egy kettős kultúrkörbe, kettős nyelvi és nemzeti identitásba. Az önálló választás szabadságának a lehetősége ugyanakkor megnövekszik. A nyelv, a nevelődés, a származás meghatározottságán kívül is számos tényező alakítja az egyén és a közösség identitását. Ma már hangsúlyt kap a saját és a más kultúra között a be és elfogadáson alapuló nyitottság és egyensúly megszerzése. Változik, alakul, módosul az identitás tartalma is. Mégis csapdahelyzet ez a másság, a másféle identitások iránti nyitottság, főleg akkor, amikor a több évszázada átöröklött és átörökített nyelvi és nemzeti identitások ismérvei elhalványulnak, esetleg az én és a másik, az egyén és a többiek, a személy és a közösség rugalmas viszonyában elvesznek, láthatatlanul, fájdalommentesen feloldódnak. Ez a folyamat, nevezzük európai identitásnak vagy természetes asszimilációnak, azért fenyegeti a muravidéki magyarság léthelyzetét, mert még mindig megmaradt csapdának a posztmodern világ küszöbére lépve is. Ennek ellenére, mégis azt mondhatom, hogy a muravidéki magyaroknak bíztatásra, nagyobb motiváltságra lenne szükségük a kultúra területén is, főleg a hétköznapjaikban, habár a fiatalok közt a színjátszás területén beindult egyfajta ráhangolódás és munka, amely azt bizonyítja, hogy ebből a nyelvi léthelyzetből is lehet kitörni és fejlődni, sőt minőségileg kimagaslani is. Nem lehet minden felmerülő kihívást és problémát megválaszolni, amely a muravidéki magyarság identitását és kulturális értékeit feltételezik, mert a teljes kép rendkívül bonyolult és sok egyidejű tudományos kutatást igényelne, de megkísérelhetjük meghatározni, mely vonalak közt folyhatna a továbbiakban az identitásra vonatkozó viták zöme. Viták és elemzések nélkül pedig valójában nem keletkezhetnek megoldások sem. (2010)
