Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
Olvasáskultúra és identitás - a kultúrák közti dialógus Leadván 73 ván Általános Iskolából Virágáé Farkas Judit könyvtáros, az Arany János Általános Iskolából Csehné Farkas Marietta, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumból Ernstné Molnár Valéria könyvtáros tisztelte meg a tanácskozást. Bemutatkoztak a szlovéniai partneriskolák és könyvtárak is: a Lendvai Könyvtárból Livija Horvat, Lendváról Zágorec-Csuka Judit könyvtárostanár (1. Sz. KÁI), Kepe Klára, könyvtárostanár (KKI), Kuhar Nives tanár (KKI) szlovén-magyar szótárát ismertette, Magdič Vida, a 2. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárosa, Göntér házáról Toplak Rudolf könyvtáros, Dobronakról Horv át Ágota könyvtárostanár, Murska Sobotából (Muraszombatból) Danica Koštrica könyvtáros a Közgazdasági Középiskolából tisztelte meg a jelenlévőket. A kétnyelvű iskolai könyvtárosoknak Mohai Lajos mutatta be a Szirén programot és annak telepítését az iskolai könyvtárakba. A kultúrák közötti kommunikáció és dialógus az Európai Unió által meghirdetett program, amelyet 2008-ban is valóra szeretnének váltani Európa-szerte. A muravidéki kétnyelvű iskolai könyvtárak Szlovéniában már ezen a tanácskozásukon is felmérték a partnerkapcsolataikat, amelyek lehetnek jók vagy kevésbé jók, de abban mindenki egyetértett, hogy a jó partnerkapcsolatnak mindenképpen aktívnak kell lennie! Az erre való törekvés kitűnt a szakmai tanácskozáson s az azt követő beszélgetésen is, amelyen három ország könyvtárostanárai, könyvtárosai, könyvtárigazgatói és könyves szakemberei vettek részt Lendván, multikulturális környezetben. (2007) A muravidéki magyarság kulturális élete Vízió a magyar nemzetiség kultúrájáról az Európai Unió kulturális terében 1. Bevezető A magát magyarnak valló 7 ezernyi muravidéki magyarság az 1991-es rendszerváltás után, a csendes haldoklás hét évtizedét követően, az identitás lázas időszakát éli. Vagyis arccal indul a közönségteremtő értékek felé, intézményeket teremt: a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet 1993-ban alakult meg. Nemzeti és politikai önmeghatározásra törekszik, megkísérli visszaszerezni népi hagyományainak régi fényét, folyóiratot (Muratáj 1988-tól), könyveket jelentet meg, keresi és a figyelem középpontjába helyezi történelmi múltját. A kultúra alapvető antropológiai kategória, rendszerként működik, amely által az emberek megformálják életnormáikat, értékeiket és szokásaikat, és jelentést tulajdonítanak neki. Ez érvényes a muravidéki magyarságra is, amely a rendszerváltást követően a 90-es évektől erősen építi kulturális autonómiáját és intézményesíti kultúráját. 2. A muravidéki magyarság kulturális helyzete az Európai Unióban A muravidéki magyarság (6243 személy, a 2002. évi statisztikai adatok alapján) 1920-tól napjainkig számos megtorlásnak volt kitéve, amelynek következménye
