Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
62 A MURAVIDÉK1 MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA nemcsak a szlovéniai magyar nyelvű sajtó, könyv- és könyvtári kultúra utolsó hatvan évének imponáló feldolgozottságával, az e területen működő személyek bemutatásával, bibliográfiáival, eseménynaptáraival, terjedelmes forrásjegyzékeivel, 124 lábjegyzetével, hanem külalakjával, az oldalak tipográfiai megjelenítésével, illusztrációival is méltó tematikájához. Különböző statisztikai táblázatok teszik szemléletessé az időszakra vonatkozó adatokat. A szerző kutatómunkája - ahogyan írja - „a témakörről eddig megjelent magyar nyelvű könyvekre, tanulmányokra, összegzésekre, valamint a muravidéki könyvtárak forrásanyagára terjedt ki”. Mindazt megírta amit a források alapján lehetett, ami a téma vonatkozásában rögzítésre méltó volt. Hozzáteszi, hogy valamennyi terület további kutatásokat igényelne, de azt gondolom, hogy az irattárakban, levéltárakban őrzött dokumentumok feldolgozása legfeljebb csak árnyalhatja az ő történeteit. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet néhány szerkezeti-szerkesztési problémára. A szlovéniai körülményeket kevésbé ismerő olvasók számára talán hasznos lett volna dr. Bence Lajos bevezetője után egy olyan indító fejezet, amely átfogóan mutatja be a magyar nemzetiség politikai-társadalmi-kulturális helyzetének alakulását a korszakra vonatkozóan. Nem tűnik jó megoldásnak az egyébként kiváló személyi anyagok műfaji „szétvágása”, esetleg célszerűbb lett volna a kötet végén, az adattári résznél, egyetlen „személyiség-fejezetet” kialakítani. Úgyszintén a névmutatónál is szükségtelennek tartom egy nevet változtató személynek mindkét névformánál való szerepeltetését az adott névre vonatkozó oldalszámok megadásával. Az egyik névformánál elegendő lett volna egy belső utaló, hogy az olvasó egyetlen helyről legyen képes kikeresni az illető személyre vonatkozó oldalakat. Nem lehet elmenni szó nélkül a mellett, hogy olvasva a szöveget, nagyon érződik egy „erőskezű” lektor hiánya, aki segített volna az alkalmanként előforduló illusztráció, szöveg- és gondolat-ismétlődések, a különböző oldalakon szereplő, egymásnak ellentmondó néhány adat kigyomlálásában. Amikor 2007 őszén megkaptam a felkérést a kötet bemutatására, akkor még nyitva volt a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében a muravidéki képzőművészeti alkotások válogatott tárlata, Üzen a Muravidék címmel. Idézek a meghívó szövegéből: „A mai Magyarország határain kívüli régiókban, a magyarok lakta vidékeken, kisebbségi környezetben is, rendkívül fontos művészetiirodalmi értékek halmozódtak fel az elmúlt évtizedekben, ami párhuzamosan a magyar nemzeti kultúra, az úgynevezett utódállamok és Európa felmérhetetlen értékű kulturális kincsét képezi. A Szlovéniához tartozó Muravidék művelődéstörténeti szempontból is rendkívül értékes része a magyar kultúrának.”3 A szeptember 27-i megnyitón a képek között irodalmi műsor is elhangzott Bence Lajos, Szúnyog Sándor, Zágorec-Csuka Judit, Halász Albert és Varga József verseiből, valamint Göncz László prózájából. A most bemutatott hiánypótló és hasznos monográfiával is üzent a Muravidék. A szerző Illyés Gyulát is idézi az egyik belső címoldalon: „A múltat is teremteni kell. Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják.” Zágorec-Csuka Judit megírta, megteremtette. (2007)
