Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkigt 31 detben kevésbé, ma már szinte mindegyik számát illusztrálják muravidéki vagy magyarországi, illetve határon túli kisebbségben élő művészek grafikáival, fotóival, festmények reprodukcióival. A muravidéki művészek közül a Muratáj illusztrátori köréhez a következők tartoznak: Gálics István, Hagymás István, Göntér Endre, Halász Albert, Gábor Zoltán és sokan mások. Közülük Göntér Endre az a festőművész, aki képeit, illusztrációit nem gyönyörködtetési szándékkal festi, hanem mondanivalója van. Göntérnél a múlt felé fordulás az alapvető motívum, sokszor letűnt korok után vágyakozik, amely korok életvitele és a kísérő jelenségek vidékünkön meghatározóak voltak. Az elveszített idill mögött erősen érződik az időtlen és az örök megfogalmazásának az igénye, írja róla Janez Balažič művészettörténész, vagyis „A valóságban reinkarnációt végez, tehát életre kelti a régmúlt eseményeket vagy tájakat.” 5. A KÉPREGÉNYEK ILLUSZTRÁTORA A képregénynek van története, hiszen elmúlt már száz éves, s van vázolható esztétikája is, sőt, sok a fogyasztója, akik elsősorban a kiskamaszok, nagykamaszok közül kerülnek ki, akik már a vizuális kultúra gyermekei. Szlovéniában ennek a műfajnak igazi mestere Miki Nikolaj Muszter (Muszter Miklós) szobrászművész, rajzfilm-illusztrátor, aki magyar származású, hiszen édesanyja Magyarországon született, családja pedig sokáig Muraszombatban élt. Miki Muszter 1973-tól napjainkig folyamatosan rajzolja képregényeit. A képregények zömét világhírű ifjúsági regények története alapján alkotta meg. Huszonnégy képregénye közül tizenkettő nyomtatásban is megjelent. Később ezekből kettőt le is fordított magyar nyelvre [Rajzolt mesék L, Törökök, törökök, (1996)], valamint Máglyára címmel a kézirat kiadásra készen áll. Muszter ezeket a képregényeket kezdetben újságokban publikálta, majd füzetek és könyvek formájában is kiadta. Tizenöt évig élt Németországban, mint szabadfoglalkozású művész. A Bavaria, majd a Schmidt rajzfilmstúdióknál dolgozott Münchenben, ahol animációs filmeket, karikatúrákat, képregényeket és rajzfilmeket rajzolt. Muszter képregényei szórakoztatva tanítanak, vagy tanítva szórakoztatnak. Sajátos mitológiát teremtenek. Komikus történetei érdekfeszítőek, de meglehetősen sztereotipek. Képregényei film- és rejtvényszerűek. Szövegük tömör és expresszív. A nyelvet nem tudó olvasó is megérti ezeknek a történetét. Rajza egyszerű, nem túlrészletezett. Képregényeit egyedül rajzolta, maga írta hozzá a szövegeket és az írói forgatókönyvet is. Képregényei még mindig a vizuális kultúra műfajai közé sorolhatók, habár a videokazetta és a számítógép terjedése előrevetíti ezeknek az alkonyát is. Összegzés A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok 1918-tól napjainkig című dolgozatomban ismertettem a magyar könyvillusztrátorok munkásságát Szlovéniában, főleg a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él. Ez a dolgozat egy kicsit a jövőbe is mutat, hiszen a magyar könyvek illusztrálása még nem érte el kibontakozásának a csúcspontját, de akadnak meglepően szépen illusztrált könyvek is. Úgy gondolom, hogy a technika ro
