Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
24 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA gáltatási körrel folytatták munkájukat a grafikai tervezés, térképészet, fordítás területén. Vállaltak számítógépes adatarchiválását (CD-ROM), számítógépes nyomtatást, szkennelést, adatmásolást, fordítást, lektorálást, s kiadtak egy saját hirdetési újságot is a magyarlakta területeken. A magánvállalkozásban működtetett kiadó nem volt hosszú életű, nem tudta kinőni magát nagy kiadóvá, részben személyi okok miatt, de alapvetően a kiadó megélhetéséhez szükséges könyvtermés hiánya miatt. Franc-Franc Könyvkiadó Kft. 1992 januárjában alakult meg a muravidéki szlovén kultúra és könyvkiadás támogatására. Alapítói Feri Lainšček és Franci Just. Sorozatokat, szépirodalmat, helytörténeti munkákat adtak ki, éves átlagban 10-15 könyvet, átlagosan 500-1500 példányban. Működését a Szlovén Művelődési Minisztériumtól kapott pályázati támogatás is segíti. 2002 sikerkönyve például a szlovénra fordított Márai-kötet, A gyertyák csonkig égnek volt (az Új hidak Magyarországgal c. sorozatban), s kiadták szlovénul Zágorec-Csuka egyik verseskötetét is. Illusztráció, tipográfia, könyvművészet A szlovéniai magyar könyvkultúrában a könyvek illusztrálásának igénye mindig jelen volt, de a körülményektől függően változó színvonalú produktumokban valósult meg. Fia az elmúlt közel negyven év termését végignézzük, látható, hogy születtek igényes megjelenésű, nagyon szépen illusztrált könyvek is. A közelmúltban megjelent közel száz magyar könyvnek kb. a harmada illusztrált (ez az arány figyelhető meg az erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai és vajdasági könyvkultúrában is). A hatvanas évekre a fekete-fehér tusábrázolás volt jellemző (Gábor Zoltán festőművész és Gálics István grafikusművész munkái), majd a hetvenes évek pangása után, a nyolcvanas években a hatékony intézményi támogatások következtében változatosabb tipográfiájú és illusztráltságú könyveket adtak ki, úgy, hogy szinte minden évben készült egy különlegesen „szép” kötet is. Nem mindennapi illusztrációnak számítanak Czimmermann Topiák János nyolcvanas években készült haiku - zen rajzai, képvers-illusztrációi, amelyekben a szöveg és a kép teljes harmóniája figyelhető meg. Az átütő változást a kilencvenes évek hozták meg, amikor a muravidéki magyar könyvkiadásban egymásra találtak a szerzők, a kiadók, a technikai szerkesztők és a nyomdászok. A Studio Artis nevű, már említett magánkiadóban és grafikai stúdióban pl. Halász Albert saját illusztrációival látta el a könyveket, kollégája, Hagymás István pedig fotóillusztrációkat készített a magyar könyvek díszítésére. A Pomurska založbdtol való elválás után egy-két magyarországi kiadó is részt vállalt a nyomdai munkákból, pl. a győri Hazánk Könyvkiadó. A fűzött könyvek mellett megjelentek az igényesebben tervezett és kötött, keménytáblás borítóval készült könyvek. A kilencvenes évektől lehetőség nyílt arra, hogy magyarországi képzőművészeti iskolákban tanulhassanak az érdeklődők, ami hosszú távon ígéretes lesz a muravidéki könyvkultúra fejlesztése szempontjából. (2003)
