Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
5. Interjúk
Az ember egyedül születik 185- Valóban, kezdetben fontos volt számomra az első személyes hangnem. Magamból indultam ki, a saját gyermekkoromból, a meséimből és később sokkal bonyolultabban fejeztem ki az álmaimat. A rémálmaimnak is van történetük. Egy írónak nem mindig erénye, hogy a saját problémáiból indul ki, de nekem ez meghatározó volt. Ez kísér bennünket, ebben vagyunk, ami később úgyis általánossá válik. Annak ellenére, hogy az ember mást is észrevesz, de önmaga is részese a dolgoknak.- A női alakjai nem bezárt emberek, hanem túllépik saját normáikat és lehetőségeiket, ezért kerülnek konfliktusos helyzetbe, itt a kapaszkodók című novellájára gondolok.- Az alakjaim fellázadnak, amit nem szabadna. Ez a szituáció lehet a családban, vagy a munkahelyen, ahol különböző emberi viszonyokban nyilvánulunk meg. Lehet ez férj-feleség, vagy anya-gyermek viszony. Türelmetlen író vagyok, s szeretem a dolgokat minél előbb befejezni, ezért törekszem az eseményekre.-A Berzsenyi Úr közelítő tele című novellájában már megjelent az irodalmi műveltsége, amely meglepő posztmodern stílusban jutott kifejezésre, önmegszólításként. Honnan az ihlet?- Berzsenyit szerettem. Felesége, Dukai Takács Judit, egy együgyű lány volt, aki ebből kifolyólag boldog lehetett, hiszen nem tudhatta a női jogait és korlátáit, tehát nem is szenvedett. Ő egy egyszerű lány volt, Berzsenyi nagy szerelme. Furcsa költői viszonynak tekinthető, ez tetszett Berzsenyiben.- A Tüzet szító szelek című novellájában rejtett homályba helyezi a női problematikát, egy család katasztrófáját. Szereti ezt az írói homályt?- Az írói homályban sok minden rejtőzhet, s nem biztos, hogy megoldásra van szükség. Ezt az olvasóra bízom. Néha nem lehetnek megoldások, vagy még tovább kellene boncolgatni az ügyet. Van úgy, hogy hónapokig írok egy témát, amíg befejezem.- Galamb a léggömbben és a Váratlan látogató című novelláiban megjelennek az illúziót vesztő novellahősök, akik az álmaik elveszítését siratják el.- Ha költő lennék, akkor ennek az életérzésnek a kifejezése még könnyebb lenne. Az embernek sok mindennel kell számolnia az élete folyamán. Az élet folytatódik, de egy író nem adhatja fel az álmait. Nem fogadhatja el azt, hogy nem olyan a világ, ahogy ő elképzelte.- A magány motívuma is többször megjelenik a novelláiban. Mi a véleménye erről?- Az ember egyedül születik, egyedül hal meg és egyedül van egész életén keresztül, annak ellenére, hogy mellette van a családja. Amikor a legjobb szüksége lenne az embernek valakire, akkor az éppen nincsen. Hogy miért nincsen? Lehet, hogy véletlenül. S ha ott lenne, akkor sem biztos, hogy mellette lenne. (1993) Bence Utroša Gabriella