Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
17 A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete Egy kis földrajz, egy kis történelem Dolgozatomban a szlovéniai magyar könyvkiadás alakulását szeretném felvázolni, miközben szűkebb pátriámhoz, a Muravidékhez kapcsolódó kiadástörténetről is szólok, példákkal illusztrálva a szlovéniai magyar irodalom, a szlovéniai magyar kisebbség és a könyvkiadás sokrétegű és sokszínű kapcsolatát. Előtte azonban szükségesnek tartom, hogy egy kis történelmi, földrajzi jellemzést adjak e térségről. A szlovéniai magyarok a délvidéki magyarok legkisebb csoportját alkotják. Szlovénia 1991 óta önálló állam. A 2 milliós Szlovén Köztársaság lakosságának kb. 0,5 %-a magyar. A szlovéniai magyar lakosság az ország északkeleti részében él, egy kb. 50 km hosszú és 3-15 km széles sávban, a szlovén-magyar határ mentén, Hódostól Pincéig. Az itt élő magyarokat „muravidéki magyarság” néven ismerik. A muravidéki magyarságnak további két csoportja van: az egyik a „Lendva vidéki”, a másik az „őrségi” magyar tömb. A Lendva vidéki magyarok alatt a Dobronaktól Pincéig található falvak magyar lakosait értjük Lendva (egykor Alsólendva) központtal. Az őrségi települések az első világháború előtt Vas vármegyéhez tartoztak. Elenyésző számban Szlovénia más területein is élnek még magyarok, elsősorban a városokban. A két legnagyobb lélekszámú szórványmagyarságot Muraszombatban és Ljubljanában találjuk. A muravidéki magyarság mintegy harminc település keretében él ma Szlovéniában, azon a területen, amely 1920 előtt a történelmi Vas és Zala vármegyék délnyugati részét képezte. A Trianont követő években az irodalom és a könyvkiadás a magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében meghatározóvá vált. Az irodalmi élet a két világháború között termékenynek mondható volt, de a II. világháborút követő években beszűkült. Az ötvenes években megalakult í Muravidéken a Magyar Közművelődési Bizottság, amely az itteni magyar kisebbség első kulturális és érdekvédelmi szervezete volt. A közigazgatás átszervezésével a magyarság többségét felölelő lendvai járás a muraszombatihoz került, az átszervezések után magát a bizottságot is feloszlatták. Olyan korszak kezdődött, amikor a magyarság érdekeivel nem sokat törődtek. Egy folyamatosság nélküli földrajzitelepülési alakzat közösséggé válása volt és maradt a tét a nyelv- és a kultúravesztés fenyegetésének árnyékában. Tény, hogy az 1974-es alkotmányban törvényi rangra emelkedtek a kisebbségi jogok, amelynek következtében nemzetiségi önigazgatási érdekközösségek jöhettek létre. 1975-ben megalakult a Magyar Nemzetiségi Oktatási és Művelődési Érdekközösség, s ezzel a szlovéniai magyarság történetének új fejezete kezdődött el. Főleg a művelődés, a könyvkiadás, a falusi műkedvelő tevékenység és a hagyományőrzés, továbbá a tömegtájékoztatás terén értek el látványos eredményeket. Mára egy szlovén mintára kialakult kulturális autonómiáról beszélhetünk e térség esetében. Jugoszlávia szétesése és a szlovén állam létrejötte után a muravidéki magyarságnak is hozzá kellett fognia az önmeghatározáshoz. Kulturális téren addig részét ké
