Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
A Zrínyi főúri dinasztia kettős, horvát-magyar identitása 163 mesebb értelemben vett nemzetszolgálat. Kora ifjúkorától fogva írt verseket, később lekötötte a politika és a hadvezetés. 1651 jelent meg Bécsben az Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós című műve, amelyben lírai hangú, olaszos jellegű szerelmes versei, amelyet Violának, későbbi hitvesének Draskovich Eusébiának írt, is helyet kaptak, és a Szigeti veszedelem című eposza is ebben a kötetben található. A kötet címe is allegorikus. A barokk költészetben a szirén a költőt testesíti meg, az Adria pedig a Zrínyi-család fennhatósága alatti tengermelléki területeket. Főművén, a 15 részből álló Szigeti veszedelmen (Osidio szigetiana) című hősi eposzán, 1645-től dolgozott, nagy részét 1647^18 telén vetette papírra. Ebben dédapjának, Szigetvár vértanú védőjének állított emléket. Alapeszméje e költeménynek is az, ami egész életének: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felgerjesztése, az ország felszabadítása és a török anyagi hatalmának a megtörése. Ősével éppen azt példázza, hogy aránylag csekély anyagi erő is milyen naggyá emelhet a rendkívüli erkölcsi erő. A Szigeti veszedelmet öccse Péter fordította horvát nyelvre. A hadtudomány művelője A prózai és hadtudományi munkáira főleg Pázmány Péter stílusa volt hatással. A Tábori kis tracta (1646-51) lényegében egy korábbi katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete, a Vitéz hadnagy (1650-53) ugyancsak nevelő célzatú mű, abban az ideális hadvezér alakját kívánta megrajzolni, és a hazai hadviselést korszerűbbé tenni. Más prózai munkáiban a múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. E gondolatával foglalkozik elemző kritikai művében a Mátyás király életéről való elmélkedésekben (1656-57). Legismertebb műve a Ne bántsd a magyart - Az török áfium ellen való orvosság (1661), amelyben Machiavelli hadi tanait nagy önállósággal alkalmazta a hazai viszonyokra. E művében is a legerősebb nemzeti lelkesedés lobogja körül az állandó magyar hadsereg felállításának, a haza felszabadításának és a régi magyar nagyság helyreállításának gondolatát. Hitte, hogy a magyarok képesek lennének maguk erejéből is elűzni a törököt, s így megerősödve megszabadulhatnának a Habsburg elnyomás alól is. Összefogásra és tettre hívott fel: Volenti nihil difficile (Aki akar, annak semmi sem nehéz) zárta sorait. E műve csupán kéziratban maradt, és csak jóval később, a Rákócziszabadságharc idején, 1705-ben adták ki. A többi prózai műve viszont még később, 1853-ban került kiadásra. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét előbb Ráday Gedeon, majd a felvilágosodás idején Kazinczy Ferenc fedezte fel újra (ő adta a Zrínyiász nevet a Szigeti veszedelemnek), aki 1871-ben ki is adta az eposzt Költői munkák címmel. Zrínyi munkásságát Toldy Ferenc is méltatta a Magyar költészet történetében (1853), mely egy év alatt kétszer is megjelent. Toldy ösztönzésére írta meg báró Jósika Miklós Zrínyi a költő című regényét 1843-ban. Arany János 1848-ban megkezdte a Zrinyiászt mai nyelvre átteni, népiesen átdolgozni, verselését átsimítani; e munkája azonban félbemaradt. Végül Vékony Antal fejezte be és adta ki Sziget ostroma címmel 1982-ben. A 20. században számos költőt és írót ihletett meg, regényeket is írták az életéről.
