Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
108 A MURAVIDÉK I MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA programjaikat is össze kell hangolniuk a valós kihívásokkal, ez esetben az internet nyújtotta lehetőségekkel. Mindezzel végső soron a szolgáltatásikat tehetnék népszerűbbé. A multikulturális (szlovén-magyar) kapcsolatok sikeressége nemcsak a gazdasági fejlődéstől vagy a formális és szakmai követelmények meglététől függ, hanem nagy mértékben attól, hogy a szőkébb és a tágabb közösség hogyan méltányolja és értékeli a magyar nemzetiség könyvtárügyét Lendván és a kétnyelvű területen, a könyvtárosok munkáját. A honismeret digitalizált információs anyagának nyilvánossá válása lehetővé tenné, hogy hatékonyabban őrizzük kultúránkat és identitásunkat, s végső soron lassíthatnánk az asszimilációs folyamatot. A szövegek digitalizálása Szlovéniában, valamint a nemzetiségi területen még helyi jelenség . Még érnie kell a helyzetnek az összefogásra és egy egységes koncepció kidolgozására. A magyar helyismereti kiadványok digitalizálása a nemzetiségi könyvtárakban Lendván és Muraszombatban nem megoldhatatlan. A helyi gyűjtemények őriznek kéziratos és egyéb anyagot is pl. fotóanyagot, stb. E dokumentumok digitalizálása fontos megőrzésük és egyedi mivoltuk miatt, és a hozzáférés érdekében. Szlovéniában már létezik egy olyan rendszer, amely információt oszt szét, vagy terjeszt, s erre épülhet rá egy egységes könyvtári rendszer, amely viszont információt gyűjtene és digitalizálná, s ebből szolgáltatna. Az a legfontosabb, hogy a nemzetiségi könyvtárak ne maradjanak ki ebből a folyamatból. (2005) Irodalom BIZJAK, Primož: Polja digitalnega kataloga ali o kriterijih bibliografske identifikacije, tradicionalni mediji v sodobni informacijski družbi. Zbds. Maribor, 2000. 138-148. p. DOLGAN-PETRIC, Mojca : Kako izmeriti in ovrednotiti delovanje digitalne knjižnice? Knjižnica. Radenci, Zbds, 2002. 81. p. Europa globalna informacijska družba. (Europa and the global information society), priporoeila za europski svet. Maribor, IZUM 1994. Folytatódik a határon túli informatikai fejlesztés. In: Könyvtári Figyelő, 2005. 1. sz. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/ihm20050222.html?h=l KIRÁLY Judit: Az információval erősödik az öntudat. In: Népújság. 2002. január 24. 8. p. KOKAS Károly: Könyvtáraink az elektronizáció és a hálózatok világában, (www. mek. iif.hu/porta/szint/tarsad/ konyvta/automata/kokas-3.hu) NYÍRI Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. (http//:www.mek.iif.hu/ porta/szint/tarsd/konyvtar/infnem/infnemz.htm) PIVEC, Franci: Digitalna knji ž niča ali informacijska revščina, knjižnica. Radenci: Zbds. 2002. 24. p. SEBESTYEN György: Légy az információs társadalom polgára! Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2002. 179-211. p. Szlovénia és magyarország az európai unió küszöbén, népújság. 2001. december 20. 4. p.
