Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
104 A MURAVIDÉK/ MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA Az alapdigitalizálásra szakértők (hungarológusok vagyis nemzetiségi) könyvtárosok választanák ki a magyar helytörténeti műveket, tanulmányokat, meghatározott kiadásokat, mivel ők ismerik az anyagot. Mikor valósulhat meg a nyilvánosság? Akkor, ha a műszaki lehetőségek határain belül a rendszerhez bárki csatlakozhat, szolgáltatását bárki igénybe veheti. Annak ellenére, hogy a közművelődési könyvtáraknak Szlovéniában (60 db) zömében van honlapjuk, közülük még egyetlenegy sem minősíthető digitális könyvtárnak. Hogy miért? A könyvtárak zöme Szlovéniában általában arra használja az internetet, hogy bemutassa a saját tevékenységét és szolgáltatásait, de digitális anyagot nem adnak a hálózatnak. Mivel a kisebbségi vagy nemzetiségi könyvtárak esetében fontos tényező a kulturális transzformáció és a különböző kultúrák iránti nyitottság, éppen ezért kezdhetnék építeni a lendvai és a muraszombati könyvtárak a saját honismereti adatbázisukat, hiszen mindkét könyvtár gyűjti a honismereti anyagot, a különbség csak az, hogy a muraszombati regionális könyvtár nincsen nemzetiségileg vegyesen lakott területen, a lendvai pedig kétnyelvű státussal is rendelkezik, esetleg a digitalizálási folyamatban össze is hangolhatnák a feladataikat, akár közösen a teljes honismereti anyag digitalizálására tehetnének szert. Ez lehetne egyben egy nyitás Magyarország felé is, hiszen az intézményes kapcsolataik már évtizedes múltra vezethetők vissza, de tevékenységüket, nemzetiségi programjaikat is össze kell hangolniuk a valós kihívásokkal, ez esetben az internet nyújtotta digitalizálási lehetőségekkel. S ezáltal is népszerűbbé tehetnék szolgáltatásaikat. A multikulturális (szlovén-magyar) kapcsolatok sikeressége nemcsak a gazdasági fejlődéstől függ, sem pedig a formális és szakmai követelmények teljesítésétől, hanem nagymértékben attól is, hogy a szűkebb és a tágabb közösség hogyan méltányolja és értékeli a magyar nemzetiség könyvtárügyét, a könyvtárosok küldetését és munkájuk lényegét Lendván és a kétnyelvű területen. A szlovéniai magyar nemzetiség léthelyzetén belül, a honismeret digitalizált információs anyagának egyre jobban nyilvánossá válása lehetővé tenné, hogy hatékonyabban őrizzük meg kultúránkat, identitásunkat, és ezzel is lassítsuk az asszimilációs folyamatot. Mindez akkor is érvényes és elvárható, ha a kezdeti nehézségek, a munka összehangolásából fakadó problémák vállalása és megoldása esetleg nehezíti a digitalizálási folyamatot, de az internet adta lehetőségeket ki kellene használnunk. A könyvtárosok életszemléletét nem tudnám elképzelni a nemzetiségi területen, az információs társadalom, a tudás társadalma alkotta lehetőségek értékelése és építése nélkül. Összegzésként elmondhatom, hogy a szövegek digitalizálása Szlovéniában, valamint a nemzetiségi területen még helyi jelenség. Nyilván érlelődik a helyzet az összefogásra és az egységes koncepcióra. A magyar helyismereti kiadványok digitalizálása a nemzetiségi könyvtárakban Lendván és Muraszombatban nem megoldhatatlan. A helyi gyűjtemények őriznek kéziratos és egyéb anyagot is pl. fotóanyagot stb. Ezeknek a dokumentumoknak a digitalizálása fontos megőrzésük és egyedi mivoltuk miatt. Szlovéniában már létezik egy akadémiai rendszer, amely inkább információt oszt szét vagy terjeszt, s erre épülne rá egy egységes könyvtári rendszer, amely viszont információt gyűjtene és digitalizálna. A begyűjtött anyagot digitalizált formában is szolgáltatná. Ebből a folyamatból nem szabadna kimaradniuk a nemzetiségi könyvtáraknak sem. (2005)
