Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
3. Nemzetiségi könyvtárügy
102 A MURAVIDÉK! MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA digitalizálást az illetékes minisztériumok és a Könyvtári Tevékenységek Nemzeti Tanácsa mint a szlovén kormány tanácsadó szerve irányítják. A szlovén információs társadalom kiépítésében fontos kezdeményezésnek számított a központilag specializált információs központok felállítása, amelyek a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia keretein belül működnek. A központilag specializált információs központok a tudományos kutatói tevékenység minőségét és eredményességét mérik és közvetítik, vagyis szelektív módon digitalizálják a Szlovéniában megjelenő különböző tudományterületek releváns szakirodalmát, kutatásjelentéseit és cikkeit. Egyben ezek a specializált információs központok az IZUM (Információtudományok Kutatóközpontja) és a COBISS integrált könyvtári rendszer felépítményei is. A ljubljanai egyetemek könyvtárai jelenleg felkészületlenek a digitalizálás integrált könyvtári rendszeren belüli megoldására, inkább saját könyvtáraik keretein belül digitalizálják az anyagukat. A szakmai vitákból kitűnik, hogy mégis gondolkoznak egy egységes digitális könyvtár (hasonló lenne, mint Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár) kiépítésén Ljubljanában, a fővárosban, amely főleg három reprezentatív könyvtár állományából építkezne. A Szlovén Digitális Könyvtárat a Ljubljanai Egyetem (Univerza v Ljubljani), a Központi Műszaki Könyvtár (Centralna Tehniška Knjižnica) és a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica) közös projektjeként képzelik el. A digitalizálás másik fontos alappillére az, hogy a könyvtáros szakma és a Szlovén Könyvtárosok Egyesülete (Zveza bibliotekarskih društev Slovenije), milyen irányelveket határoz meg ezen a téren. Természetesen a könyvtári rendszer adminisztratív szervezésén is múlik, hogy milyen irányba fejlődik a digitalizálás. Mindezt az is nehezíti, hogy a szlovén könyvtári rendszernek, mint más könyvtári rendszereknek is, megvan a saját problematikája, pl.: az új könyvtári törvény (2001) hiányosságai, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár krónikus káderhiánya (csak kb. 100 könyvtáros dolgozik a Nemzeti Könyvtárban), a könyvtári rendszer könyvtártípusok szerinti egyenlőtlen fejlődése, valamint a szlovén könyvtárügy megosztása két minisztérium között (az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, és a Kulturális Minisztérium). Alapkérdésként vetődik fel az is, hogy Szlovéniában mi a könyvtárosok státusa? A szakmaiság emelése sok mindentől függ: a jobb szervezéstől, a felhasználókkal létrejövő viszonyok minőségétől, a könyvtárosok önértékelésétől és nem utolsósorban a könyvtárvezetők stratégiájától is. Véleményem szerint, a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe Szlovéniában az információs társadalom digitalizálási folyamatában jelenleg azon múlik vagy bukik, hogy a jól bevált mechanizmusok, a nemzetközi protokollok, a könyvtári szakma szubjektív és objektív tényezői, vagyis a könyvtárosok és a meglevő intézmények hogyan tudják harmonikusan összehangolni ezt a folyamatot. A könyvtárosok véleménye szerint erre a feladatra a szakma felkészült, csak a digitális rendszer kreálása nem elég hatékony az európai könyvtárügyben zajló digitalizálási folyamatokhoz képest. A magyar helyismereti kiadványok digitalizálása a muravidéki nemzetiségi könyvtárakban Szlovéniában a Muravidéken 1945 és 2004 között összesen 71 magyar könyv jelent meg Lendván és Muraszombatban. Műfaji felosztásban ennek a könyvtermésnek a
