Boros Zoltán: Kühár Flóris bencés szerzetes életútja (Pártosfalva - Ljubljana, 2016)
2. Pártosfalvától Pannonhalmáig
Bár e sorok a korszellemnek megfelelően kissé patetikusak, mégis jól tükrözik azt a tényt, hogy a bencés nővérek tiszaújfalui zárdatemplomának kriptájában nyugvó paptanár ragaszkodása szülőföldjéhez nem csak e sorok szerzőjének elfogult fikciója. 2. Pártosfalvától Pannonhalmáig Kühár Ferenc, szerzetesi nevén Flóris, 1893. július 5-én született a Vas vármegye muraszombati járásában fekvő Pártosfalván, négygyermekes paraszti családban. Korán elhunyt édesapja kökényesi (kükecsi) származású volt, édesanyja, Szabotin Katalin pedig Pártosfalván lakott. Házasságkötésüket követően az anyai nagyszülők házában telepedtek le. Odahaza a családban magyarul beszéltek, de a szlovén nyelvet is ismerték és használták is.2 Kühár Flóris unokaöccsének, az ugyancsak bencés szerzetes Kühár Edének a kései írása jól szemléleti a Vendvidék hagyományos paraszti életkörülményeit, ezért érdemes idézni tőle a szülői ház leírását. „Ez hagyományos mód szerint fenyőfából épült. A fenyőfa rönköket megbárdolták, és vízszintesen egymásra helyezve a végeiket egymásba csapolták. A keletkezett falakat sárral betapasztották, majd fehérre meszelték. A meszelést és javítást (sározást) évente kétszer végezték. A ház zsuppos tetejű, vagyis szalmatető volt. A ház azon oldalán, amelyen az ajtók voltak, a zsuppos tető több mint egy méterrel előbbre ugrott, úgy, hogy a tornácon a ki-bejárás az esőtől védett volt: a ház minden részéhez szárazon el lehetett jutni. A hosszúkás házban volt egy szoba, egy füstös konyha, egy kamra majd egy kocsiszín, és az istálló. A szobának két apró ablaka volt. A bejárati ajtók küszöbét 15 cm-rel megmagasították, hogy telente minél kevesebb hi-2 Pesti Sz. Ágota: Dr. Kühár Flóris OSB a lelkipásztor. Pannonhal ma-Tiszaújfalu, (Pannonhalmi Füzetek 49), 2004. 9. 10
