Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)
A szőlőtermelésre vonatkozó történelmi adatok
hogy a bortermés több mint kilencven százaléka jobbágyi megművelésben lévő szőlőkből származik.^ Az uradalom 1717-ben a vár szomszédságában felépítette a most is meglévő nagy borospincét. A szőlőterületek nagy többsége azonban továbbra is jobbágyi megművelésben maradt. Ezt igazolja Both Ádám lendvai uradalmi tiszttartó levele is 1719-ből. A levélben ezt úja: „Itt Lendva táján sok tömérdek bor lészen, úgy annyira, hogy már az emberek hordókat sem kaphatnak, némelyeknek már minden hordója tele van, a szőlője pedig felére szedetlen, már gabonás hordókat, lisztes, korpás és káposztás hordókat is töltöttek a szegény emberek. Minden semmire való, ocsmány, dohos, büdös hordókat bé tölt a szegénység. Ennek az lesz az eredménye, hogy rossz minőségű lesz a dézsma bor. Azt javasolja a tiszttartó, hogy amig a szegénység észbe nem kap, inkább alacsonyabb megváltásé árat alapul véve, de pénzbe kérje a földesur a dézsmát.”í4) OTOJDIK JPUNCTOM Az Kilcnczedról, és Hegy- Vámról. §. I. Mivél ebben az Helységben az kilenczed eddig a’ Termésben az FSldes Urnák nem adattacott, azért mindefa egéfz he(a) ó lyes §. IV. A’ Borból járó Kilenczed, a’ hol ez Szokásban vagyon, a* féléből, és azon mértékkel, mellyel az Termés meg-akoltatotc, igazán és minden hozzá adás-nélkül vétetSdgyék, és valamint a’ Kilenczed, úgy az Hegy-Vám-is nem máíTal, hanem az Orfzág törvén nyének értelme-fzerént Pofonyi mértékkel, vagy-is akóval (ki-is 32, Pintbül álló ) fzedettefsék. * §. V. Az 1776-ban jóváhagyott Esterházy Urbáriom, amely szabályozta a hegyvámot. 7
