Varga Sándor: A Lendva-hegyi bortermelés (Győr - Lendva, 1993)

A Szentháromsági-kápolna

A Szentháromsági-kápolna A Lendva-hegy legmeredekebb csúcsúnak a tetején áll a Szenthárom­­sági-kápolna. Szép kilátás nyílik innét a Mura völgyére, Muraszombat és Csáktornya felé. A kápolnát 1728-ban a Gludovácz család építette. Nem műemlék jellegű épület. Nevezetessége abban is rejlik, hogy Hadik Mihály múmiája a kápolnában nyugszik egy díszes üvegkoporsóban. A történelmi feljegyzések szerint Hadik Mihály a török háborúk idején halt meg 1603-ban, amikor a törökök a lendvai vár ellen törtek. A múmia még manapság is érdekesség azoknak, akik idegenként járnak Lendván. Régebben különböző hiedelmek fűződtek Hadik múmiájához (fogai egy része most is megvan). A nép pl. gyógyító erőt tulajdonított annak, ha fogfájásában a Hadik ép fogához dörzsölt ronggyal megérint­hette a magáét/20^ A Szentháromsági-kápolnában évente háromszor volt búcsúmise. Ma azonban már csak kettőt tartanak: az elsőt Szentháromság napján, május utolsó vasárnapján, a másikat pedig az úgynevezett angyaloki búcsúkor, szeptember első vasárnapján. Az angyaloki búcsú a nevezetesebb. Ekkor kezdenek érni a korai szőlők. Ezért a búcsún a környékbeli szőlőtulaj­donosok családostul megjelennek a Lendva-hegyen. A lendvai és a környező falvak magyarságának a két háború között ez a búcsú volt az évenkénti egyszeri nagy gyülekezése. Prédikáció csak magyar nyelven volt. A hatóságok ezért nem jó szemmel néztek ezekre a nagy tömeges istentiszteleti összejövetelekre. A mise után az emberek aztán siettek hegyi pincéjükbe, ahol nagy ünnepi ebédet tartottak. E búcsúra rendszerint meghívták azokat a rokonokat és komákat is, akiknek nem volt a hegyen pincéjük. Ezen a napon hangos, vidám volt a Lendva-hegy, jókedv és nótaszó uralta, magyar daltól visszhangzottak a völgyek. Úgyis szokták mondani, hogy ez a nap egyben az itt élő magyarság évi politikai manifesztációja is volt. Amíg az idősebbek vidáman mu­latoztak, a gyerekek kirándultak, megnézni a lármafát. A szőlőhegyen Hosszúfalutól Pincéig tíz útmenti kereszt van. Sajnos egyetlen alapítványozó levélben sincs említés arról, hogy ezeket szőlő­hegyi kultikus célból, vagy pedig a szőlőhegy védelmének biztosítására emelték volna a hívők. Orbán napi istentiszteletekre az idős emberek sem emlékeznek. 66

Next

/
Thumbnails
Contents