Szúnyogh Sándor: Muravidéki kincsesláda. Gyermekjátékok és népmesék Muravidékről (Lendva, 1997)
Gyermekjátékok, kiolvasók - Népmesék (irodalmi nyelven)
A bolondos Istók Egy embernek volt két fia, az egyik okos volt, a másik bolond. Volt nekik gazdaságuk, s nem tudtak megegyezni azon. Másuk nem volt, csak egy bikájuk, hát hogyan osztozzanak rajta? Az egyik testvér így szólt a másikhoz:- Nem tudunk ezen a bikán megosztozni, hajtsuk el a vásárra! No, a bolondos Istók el is hajtotta az állatot. Útközben aztán megkötötte egy fához, ő meg elment a vásárra, s utána haza. Kérdi tőle a fivére:- No, hová tetted a bikát?- Eladtam! - vágta rá Istók.- Hát az ára hol van?- Majd megfizetik, de csak holnap. Ebben maradtak. Istók másnap elment a bika áráért. Mondja a fának, amelyikhez megkötötte:- Eljöttem a bika áráért, most fizesd meg!- Jaj, nem fizethetem meg, majd csak holnap - hangzott a válasz, így ment ez másnap is. Istók elment harmadnap is, de a bikának már csak hűlt helyét találta. Mérgében akkor kivágta a fát, s abból csak úgy dőlt a sok arany. A szerencsés bolond összeszedte, tarisznyájában hazavitte. Megharagudott a testvére Istókra, irigyelte a szerencséjét.- Hát most mit csináljak ezzel a bolondossal? Elvegyem tőle a sok aranyat? Baj lehet belőle. Gondolt egyet, betette egy hordóba a bolondos Istókot, s nekieresztette a folyónak. Arra ment egy katona, s hallja, hogy valaki kiabál a hordóból:- Eladó! Ezer dinárért eladom!- Hát mit adsz el? - kérdi a katona.- Ezt a hordót, amibe bezártak! A katona kiszabadította a hordóból, s hazament a bolondos Istók. Otthon aztán a fivérével megosztoztak az aranyon. De hogyan 42
