Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Az alsólendvai "ütközet"
átlépési engedélyek kiadását, szigorította a határellenőrzést. Mundič szerb parancsnok Alsólendva vezetőit összehívatta és még a karácsonyi éjféli mise megtartását is megtiltotta. A külügyminiszter tiltakozásában is említett 58 személynek kiadták a kiutasítási parancsot. Néhány esetben saját kérésre visszavonták a kiutasítást, de a többségnek vasúti vagonokban Varazsdon és Zágrábon át Magyarországra kellett menni. A kitoloncoltak Gyékényesnél lépték át a magyar határt. A kiutasítottak többsége hivatalnok (jegyző, körjegyző), tanár volt. A kiutasítás sorsára jutott Vizkelety Árpád, Alsólendva főszolgabírója is.83 1919. december második felében a jugoszláv hatóságok szigorított intézkedései mögött a magyar dokumentumokban érdekes adat található. Huszár Károly magyar miniszterelnök 1919. december 19-én szokatlan időpontban, mégpedig este 10 órára hívta össze a minisztertanácsot, amelyre meghívta Horthy Miklós fővezért is. A miniszterelnöki előterjesztés szerint a nap folyamán két esetben is táviratot kapott Sigray Antal nyugat-magyarországi kormánybiztostól, hogy a jugoszlávok a muravidéki demarkációs vonal átlépését tervezik és előrenyomulnak Szentgotthárdig. Ezzel egyidőben pedig Gratz Gusztáv bécsi magyar követ azt táviratozta, hogy amennyiben Magyarország nem adja át Ausztriának Moson, Sopron, Vas megyék Ausztriával határos részeit, ezt a földrajzi részt a csehszlovákok megszállják. Gratz távirata azt is tartalmazta, hogy a területhez közeli részen Bratislava (Pozsony) környékén csapatösszevonások vannak. Az eseményekből egyértelmű volt, hogy ismét felmerült a “szláv-folyosó” létrehozásának előkészülete, amely csak magyar területek rovására történhetett. A minisztertanács Horthy fővezér egyetértésével úgy döntött, hogy a két ország együttes katonai erejével szemben nem lehet sikeresen fellépni, ezért értesíteni kell az antantbizottságok magyarországi tagjait, kérve közbelépésüket. Nem tudni pontosan, hogy ezután mi játszódott le a diplomáciai színfalak mögött, de a küszöbön álló támadás elmaradt.84 A muravidéki szigorítások tulajdonképpen a tervbe vett katonai akció előkészítését szolgálhatták. Mindenképpen biztosítani kívánták támadás esetére a biztos hátteret. Meg akartak előzni egy alsólendvai ütközethez hasonló belső zavart. A magyar kormány ismételt magyar katonai akció kizárására tett intézkedéseit, a felelősök megbüntetését a belgrádi kormány figyelmen kívül hagyva mindent megtett a Magyarországgal szembeni ellenszenv felkeltésére, a történtek nemzetközi szintre emeléséért. Azt akarta bizonyítani, hogy a magyarok még mindig szemben állnak az antanthatalmakkal. Ez a propaganda az adott időben azért volt fokozottan káros, mert ekkor készülődött
