Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Muravidék megszállása

pes központi kormány az előzőkben leírt okok miatt nem volt. A nyugatmagyarországi megyékben (Moson, Sopron, Vas és Zala megyékben) a közigazgatási hatalmat gyakorló Sigray Antal gróf kormánybiztos és a terület katonai főparancsnoka, báró Lehár Antal ezredes nem rendelkezett olyan erővel, amely két hadosztállyal szembeszállt volna. Ebben az időszakban csupán 3-4 zászlóaljnyi katonaság volt az alárendeltségükben. Megtettek viszont minden tőlük telhetőt.

Az események alatt nemcsak a Muravidéket érte külső katonai behatás. Az ország válságos helyzetére tekintettel osztrák oldalon is volt elszakítási kísérlet. 1919. augusztus 17-én Németújváron (Güssingben) szélsőjobboldali osztrák csoport nagygyűlést hívott össze. A jelenlévők előtt kihirdették Németújvárnak mint járási székhelynek és további 251 magyarországi községnek Ausztriához való csatolását. Az esemény hírére a Lehár ezredes alárendeltségébe tartozó katonaság érkezett a helyszínre. Az osztrák szervezők megfutamodtak, a közeli magyar-osztrák határon át Ausztriába menekültek.

A Muravidék megszállása esetében gondolni sem lehetett magyar katonai fellépésre. Lehár ezredes a honvédelmi minisztériumon keresztül értesítette a Budapesten lévő antant megbízottakat. Egyben afelől érdeklődött, hogy jogos-e a Muravidék megszállása. A kérdésre azt válaszolták, hogy nincs tudomásuk arról, hogy fel voltak-e hatalmazva jugoszlávok a katonai akcióra. Szerintük önkényes tevékenységről van szó. A hadügyminisztérium felhatalmazásával a szombathelyi katonai parancsnokságról küldöttség ment a megszálló erők parancsnokához. Felszólították őket, hogy tekintettel az önkényeskedésre vonuljanak vissza az 1918. november 13-i belgrádi katonai egyezményben meghatározott vonalra. Ez pedig a Drávánál jelölte meg a demarkációs vonalat. A jugoszláv parancsnok kijelentette, hogy nem vonja vissza csapatait, mert a megszállásra felhatalmazása van. A magyar katonai küldöttség kilátásba helyezte tiltakozását a párizsi békekonferenciánál, majd eredmény nélkül visszatért Szombathelyre.

Sigray kormánybiztosnak 1919. november 20-án nyílt lehetősége a megszállás miatti tiltakozás előterjesztésére. 1919. október végén Magyarországra érkezett Sir George Clark angol diplomata a békekonferencia megbízásából, hogy létrehozzon egy olyan magyar kormányt, amelyet az antanthatalmak tárgyalópartnerként elismernek, továbbá elősegítse a román megszálló csapatok kivonulását. Sigray jegyzékben fordult Clarkhez, kérte a jugoszláv csapatok kivonását a Muravidékről. Clerk szóbeli ígéretet tett a kérés teljesítésre, a jegyzéket pedig táviratilag Párizsba továbbította.78

Hasonló tartalmú táviratot küldött Vizkelety Árpád, alsólendva főszolgabírója Eitner Zsigmond, Zala megye kormánybiztosa közvetítésével George