Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Autonómia-tervek
előzetes elképzelés szerint a Muravidéken élő vendeket egy megyébe szervezve, három járásra tagolnák, a volt muraszombati járást két részre, muraszombati és felsőlendvai járásra tervezték osztani. Zala megye nyugati részéről a 26 községet magába foglaló belatinci járást tervezték megalakítani. Az új járások élére főszolgabírónak a vend lakossággal korrekt kapcsolatban élőket jelöltek. A belatinci járás élére Horváth Pál volt muraszombati, a muraszombati járás élére Sinkovich Elek szombathelyi, a felsőlendvai járás élére Pósfay tb. főszolgabírót jelölték. Sinkovich Elek egyben az új “Vendvármegye” alispán-helyettesi tisztségére is jelölést kapott. Obál javaslata lényegében közigazgatási önállóságot (autonómiát) jelentett.52 A közigazgatási önállóság mellett Obál gondot fordított a terület nemzetiségeinek nyelvi művelésére. Intézkedésére “vend-tanfelügyelőséget” szerveztek. Az 1919 szeptemberében induló új tanévben tervbe vették egy új vend ábécéskönyv kiadását is. Az új közigazgatás bevezetését Obál népgyűlés keretében akarta elfogadtatni és kinyilvánítani. Ennek előkészítésébe bevonta a terület értelmiségét, a papokat, köztük Klekl Józsefet is. Klekltől egyetértést és támogatást kapott tervezetéhez. A népgyűlésre 1919. január 19-én került sor Belatincon, az új járási székhelyen. Itt ismertették az új “Vend-vármegye” járási szervezetét, annak három járásra tagozódását. Az új megyét megilleték mindazon jogok, mint az ország minden más megyéjét. A vend lakosság érdekeinek képviseletére pedig a Nemzetiségi Minisztériumban külön iroda létrehozására tett javaslatot. A nagy tömeget mozgósító belatinci gyűlést hangos és ellenszenves közbekiáltások zavarták meg. A közbekiáltásokból megállapítható volt, hogy néhányan keveslik a közigazgatási autonómiát, többet kérnek. Elhangzott a létesítendő új szláv államhoz való csatlakozási felhívás is. Bár a belatinci gyűlés nem hozta a várt eredményt, de jelentősége abban állt, hogy a Zala megye területén élő vendek egy új járásba kerültek. A nagygyűlésen elhangzott véleménynyilvánításokra, az ott történtek megítélésére Obál felkérte az értelmiségi csoportok vezetőit. A nagygyűlésen résztvevő Klekl József, aki egyébként előzetesen szóban támogatta Obál “Vend-vármegye” tervét, a sikertelenség okát a résztvevők egyéni meggondolatlanságnak vélte. Pedig tudta, hogy többről van szó. Már a nagygyűlést megelőzően paptársaival kidolgozta saját autonómia-tervüket. Az eset érdekessége az, hogy minderre Obál mint kormánybiztos kérte fel őt és társait, amikor a belatinci nagygyűlés előkészítését végezte és véleményüket kérve meglátogatta őket. A Klekl József nevével jelölt autonómia-tervet Klekl József nyugalmazott
