Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A "muraszombati csata"

tárolt térségből. Ne merészelje akadályozni a terület szlovénjeit, hogy a wilsoni önrendelkezés elvei szerint a jugoszláv államhoz csatlakozzanak, ne kényszerítsék a szlovéneket továbbra is a magyar iga alá, 1919. január 1-ig bocsássák el a magyar hadseregből a szlovén katonákat. A felhívás végén ez állt: “Az egész Magyarország területén élő szlovén nép nevében: Slavičič.”44

A muravidéki eseményeket nagyban befolyásolta Muraköz megszállása, annak a lakosságra gyakorolt hatása. Rövid időn belül híre ment annak, hogy a Zala megyei főispán és a katonai hatóságok eredménytelen tárgyalásokat folytattak a Muraközben lévő megszállók parancsnokságával. A megszállók a tárgyaláson mindig felsőbb parancsra, Zágrábra, Belgrádra és Párizsra hivatkoztak. A magyar kormány hiába lépett érintkezésbe az antant balkáni főparancsnokságának magyarországi megbízottjával, Wix alezredessel, tiltakozására nem kapott sem elutasító, sem megerősítő választ. Az antant főparancsnokság hallgatásából arra következtettek, hogy a katonai megszállásra a horvátoknak felhatalmazásuk volt. Ezért alakult ki az a lakossági hangulat, amely a magyar hatóságokra is átterjedt, hogy a területek megszállása része a belgrádi katonai egyezménynek. Mindez azt eredményezte, hogy ellenállásra senki sem gondolt, a magyar kormányzati szervektől várták a megoldást.

Ez a passzív, tétlenségre, várakozásra késztető közhangulat, amelyben minden bizonnyal a megszállók tudatos híresztelése is benne volt, a helyi sajtóban is megerősítésre került.

1918. december 28-án a reggeli Vas megyei lap arról írt, hogy az antant megbízásából a “szerbek” az elmúlt héten megszállták Muraközt. Tudósítását azzal folytatta: hamarosan sor kerül Muravidék, Nagykanizsa, sőt a Vas megyei megyeszékhely, Szombathely megszállására is, az antant megbízásából. A napilap közleménye megalapozottságát csökkentette azonban azzal, hogy közölte azt is: a magyar hatóságok a további megszállásról még nem adtak ki közleményt.45 Amit az újság némi bizonytalansággal reggel közzétett, délutánra tény lett. Mint szabadcsapat, egy horvát “légiós” különítmény bevonult Muraszombatba.

Ugyanez az eseményekkel való megbékélés tükröződik a katonai megszállás első tudósításában is. A megyei napilap közölte, hogy 1918. december 28- án délután 3 órakor szerb csapatok érkeztek Muraszombatba. A telefonösszeköttetés már előző nap megszakadt. Bizonyosnak tűnik a távolabb lévő megyeszékhely, Szombathely megszállása is. Az okot a megszállók a rend és a nyugalom biztosításában jelölték meg. A megszálló katonaságot békés embereknek tüntette fel, akik biztosítják a járási székhely további munkafeltételeit. Befejezésként a következőket ajánlotta a cikk a lakoság felé: “A mai szomorú időket megillető, méltó komolysággal fogadjuk a megszálló csapatokat”.