Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Vendvidék, Muravidék

bér 16-án. A legfőbb hatalmat gyakorló Nemzeti Tanács kinyilvánította, hogy Magyarország független, szabad “Népköztársaság”-gá alakult át. Ebből az alkalomból újabb nyilatkozatot tettek közzé a “Világ népeihez!” E nyilatkozatban kijelentették, hogy az új kormány nem felelős a világháborúban történtekért. A létrejött népköztársaság szakított a múlttal. Kérték, hogy az újjáalakulásban segítsék Magyarországot, hogy a népek szövetségének, vagyis az akkor alakulóban lévő népszövetségnek egyenrangú tagja lehessen. Ismételten hitet tettek a nemzetiségi kérdés megoldása mellett. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat így szólt: “... Magyarország reméli, hogy megtalálja az országban élő többi nemzetiséggel az együttműködés lehetőségét...”39

A kormány nyilatkozatai nemcsak önmagának szóltak, hanem már az akkor jelentkező nemzetiségi törekvések elismerését és bátorítását is jelentették. Hivatalos keretet öltve elsőként jelentkezett az ország északkeleti részén élő rutén (ruszén) nép önrendelkezési törekvése. 1918. november 9- én megalakult Ungvárott (Uzsgorodon) a “Magyarországi Rutén Néptanács”. A rutén autonómia létét és jogkörét a kormány az 1918. évi X. néptörvényben ismerte el. Az autonóm terület kormányzója Stefán Ágoston lett. Az eseményeket időrendben a felvidéki események követték. 1918. november 24-én Kassán (Košiće) megalakult a Keleti-Tót Nemzeti Tanács Dvorcsák Győző elnökletével. Az autonóm terület a cseh katonai megszállás miatt rövid életű volt.

Az előzőkben felvázolt tényekből egyértelműen kitűnik, hogy az új, demokratikus magyar kormány komolyan vette a nemzeti önrendelkezés politikáját. Fennállása alatt folytatva az elkezdett autonóm területek megalakítását, az országban élő minden nemzetiségnek biztosította azt. Ebben a békés belső átalakulásban jelentek meg mint ellentétes folyamatok a muraközi erőszakos zavargások, melynek lángjai a szomszédos területekre is átcsaptak.

A magyar kormány a statárium megszüntetése, a horvátországi hivatalos szervekkel való kapcsolatfelvétel, közös intézkedések kidolgozása mellett intézkedett a Muraközben, a Muravidéken élő nemzetiségiek helyzetének feltárására, az önrendelkezés megadásának előkészítésére. Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter a horvátok és vendek lakta terület két jó ismerőjét, Weisz Konrád MÁV tisztviselőt és Obál Béla akadémiai tanárt küldte a helyszínre a helyzet tanulmányozására. A két megbízott a vendlakta vidéken személyes kapcsolatai útján és népgyúlések rendezésével mérte fel a helyzetet, a zavargásokat is befolyásoló tényeket.

Népgyúléseket rendeztek Dagonyán (Bogojina), Muraszombatban, Barkócon (Bokovci). Obál és Weisz egymástól függetlenül tett jelentésében a terület legfőbb problémáját a gazdasági nehézségben, az áruhiányban, a

44