Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Vendvidék, Muravidék
1918. október 20-án tartotta meg Muraszombatban. Alapgondolatát még a háború előtti Szent István-i állameszme képviselte; egy állam, abban egy nemzet az ősi határokon belül. A jövőre nézve pedig azt kívánták hangsúlyozni, hogy e terület népe csak Magyarország keretében tudja elképzelni a jövőt. E gondolatoknak adott kifejezést a felszólaló Némethy belügyminiszteri államtitkár, Szlepecz János muraszombati katolikus kanonok, Sömen Lajos, Muraszombat községbíró-helyettese és Lipics Ferenc alsómaráci (Moravci) gazdálkodó. A rendezők nyilatkozatot akartak elfogadtatni és azt felterjeszteni a magyar kormányhoz, melynek az alapgondolata az volt, hogy ebben a térségben nincsenek nemzetiségiek, “csak vendül beszélő magyarok”. A rendezvény hivatalosan képviselt fő gondolata nélkülözött minden alapot. Nem volt helytálló a nemzetiségi összetételt illetően, hisz a terület lakosságának 85,2%-a vend volt. A korábbi időkben született Szent István-i állameszme nem volt aktuális, amikor a népek, nemzetek szabad önrendelkezési jogát az egész világon elfogadták. A monarchia császára és királya is az önrendelkezést nyilvánította ki. Széles mozgalmak indultak ebben a környezetben is a nemzeti, nemzetiségi jogokért. így tehát törvényszerű volt, hogy a rendezvényt ilyen - "Mi szlovének vagyunk!” - és hasonló közbekiáltások zavarták meg. Amikor pedig a nagygyűlésen a majdani hovatartozásról esett szó, többen Jugoszláviát éltették. Bár a nagygyűlés rendezői a jelenlévőket nem tudták rábírni egységes nyilatkozat aláírására, ennek ellenére a képviselőház elnökének a vend nép Magyarországhoz való ragaszkodását igazoló táviratot küldtek. A rendezvényen történtek azt is jelezték, hogy tarthatatlan a “Vendvidéki Magyar” elnevezés az egyesület megjelölésében. Úgy látták, hogy jobban kifejezi a szervezet érdekeit egy, a területet jelző földrajzi szó: a “Muravidék” fogalom. Ezért az egyesület elnöksége a korábbi elnevezés helyett a “Muravidéki Közművelődési Egyesület” cím mellett döntött. Ettől az időszaktól kezdve használták a “Muravidék” megnevezést, amely mindinkább területi jelző, mintsem néprajzi fogalom. A “Muravidék” elnevezés az eseményektől időben távolodva is fennmaradt és állandósult.36 A muravidéki nemzeti törekvéseket, amelyek a szomszédos szlovén területekről kaptak indítást, a magyarországi események is erősítették. Károlyi Mihály 1918. október 31-én hatalomra került kormánya egyik alapvető törekvésének az országban lévő nemzetek önrendelkezését hirdette meg. Ez teljesen összecsengett a helyi mozgalommal. Muravidéken rövidesen megkezdődött a röplap-háború. A Magyarország mellett érvelők és a leendő délszláv államhoz csatlakozók röplapokon akarták meggyőzni a lakosságot saját igazukról. Mindenki a maga módján agitált
