Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A megszállás kezdete
egyik alegységparancsnok. A megszállók, látva a fogadtatást, sietősen önmaguk és a történtek igazolásába kezdtek. Azt bizonygatták, hogy minden a Muraközben (Međimurje) élő horvátok megmentéséért, önrendelkezésének biztosítására történt. Slavko Kvaternik főparancsnok a megszállás másnapján - karácsonykor - hálaadó istentiszteletet tartatott a templomokban. Ivan Novak vezetésével Horvátországban már az események előtt megalakult a Muraközi Nemzeti Tanács. Novák ezt a szervezetet újraszervezte. Nagy mértékben támaszkodott a Horvátországban nevelkedett papokra. 1919. január 7-én Csáktornyán nagygyűlést tartottak, amin az összlakosság egytizede vett részt. Novak mondott beszédet. Az összegyűlt tömeg népgyűlésnek nyilvánította magát. A szónok meghallgatása után - javaslatára határozatot hoztak. Ebben kimondták Muraköz elszakadását Magyarországtól és kinyilvánították a Szerb-Horvát-Szlovén államhoz való csatlakozásukat. Mindez azoknak a személyeknek a kezdeményezésére indult, akiknek többszörös erőszakos próbálkozása után sikerült a terület katonai elszakítása.27 A Murán átkelt szerb, horvát fegyvereseket sehol sem fogadták örömmel, sőt ennek éppen az ellenkezője volt tapasztalható. A rövid életű, mintegy kéthetes megszállás alatt a helyi lakosság fegyveres akcióval is tudomásukra adta azt, hogy jelenlétük nem kívánatos. Petesházától (Petišovci) északkeletre, Firity-falunál (a “petesházi kapu” közelében) tüzet nyitottak az úton haladó horvát járőrökre. Ők a támadást géppuskasortűzzel viszonozták. A Muraszerdahelyen (Mursko Središče) telepített horvát tüzérség pedig három lövést adott le a támadás irányába. A három tüzérségi lövedékből egy Csentevölgyön az iskola közelében csapódott be, de nem robbant fel. így kárt nem okozott. E fegyveres összecsapásnak nem volt sem sebesültje, sem halottja, viszont ennek kapcsán a környékbeli lakosság egy szólásmondással gazdagodott. Miután a Csentevölgyön becsapódó egyik tüzérségi lövedék nem robbant fel, a lakosság elhatározta, hogy valahogy eltávolítja azt. Erre a világháborút megjártak közül néhányan vállalkoztak. A lövedéket kellő óvatosággal a falun kívülre szállították. Nagy tüzet raktak, beletették abba, hogy felrobbanjon. A lövedék első próbálkozásra nem robbant fel. A tűzrakást többször is megismételték, amire sikerült a felrobbantása. Ebből a többszöri sikertelen robbantási kísérletből terjedt el a mondás: “Spekulál mint a csentei gránát”. A Muravidékről eltávolított megszálló katonaság nem tudott belenyugodni a területszerzés meghiúsulásába, a kivonulás után elkövettek még néhány atrocitást. 1919. február 7-én a Muraközt megszálló katonaság nagyobb cso34
