Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Vereség és összeomlás
koroltak a helyi és közvetve az országos eseményekre is. Az összeomlás okozta zavart, a közbiztonság hiányát tovább fokozta az 1918 augusztusában kezdődött és 1919 januárjáig tartó, világot bejáró járványos betegség, a “spanyolnátha”. Korabeli adatok szerint a világon hat és félmillió áldozatot szedett. A járványos megbetegedés magas lázzal, tüdő- és mellhártyagyulladással járt. Áldozatait főleg a fiatalabb korosztályból szedte. A meghaltak többsége 18-32 év közötti volt. Az Alsólendva (Lendava) katolikus plébániájához tartozók közül 85 személy halt meg a járványban." Magyarország délnyugati részén Vas és Zala megye az osztrák tartományokhoz tartozó Steierrel, valamint a korábban magyar birodalomhoz tartozó Horvátországgal volt határos. A határon túli területek lakosságát szlovének és horvátok alkották. A háború 1918. novemberi befejezését megelőző időszakban a szlovén területeken nem volt olyan jelentős tömegmozgalom, amely a határ közelében magyar területen élő szláv nemzetiségúekre kihatással lett volna. A szlovén mozgalom ebben az időben kezdeti szerveződés alatt állt. Más volt a helyzet Zala megye Dráva és Mura folyók által határolt területén, Muraközben. Muraköz két járásra tagolódott, a Csáktornyáira és a perlakira. Székhelyeik az azonos nevű települések, Csáktornya (Čakovec) és Perlak (Prelog) voltak. A tőlük délre elhelyezkedő és a Dráva folyóval elválasztott horvátországi események nagy hatással voltak rájuk. A “zöldkáder” mozgalom erőszakosságai már 1918. november 1-jén jelentkeztek. E napon a Drávától délre, Légrád (Legrad) környékén több ezer főt számláló “zöldkáder” jelent meg kézi- és gépfegyverekkel felfegyverezve. Több környező községbe eljutottak, demonstrálták erejüket és félelmet keltettek a lakosságban. A horvát és magyar hatóságokban egyaránt megvolt a szándék a további zavargások megfékezésére. November 1-jén a varazsdi (Varaždin) rendőrkapitány találkozót kért a Csáktornyái (Čakovec) rendőrkapitánytól. Erre a varasdi Dráva-hídnál került sor. Megállapodtak a csőcselék, a “zöldkáder” mozgalom közös megfékezésében.12 A horvát és magyar hatóságok által tervezett intézkedésnek kevés haszna lett. Muraközben nemhogy csökkentek volna az erőszakosságok, hanem pár nap alatt tömegméreteket öltöttek. 1918. november 2-án a Murakirály (Dolnji Kraljevec) - Perlak (Prelog) vasútállomáson leverték a helységjelző táblákat. Ugyancsak Perlakon (Prelogon) fosztogatások, rablások történtek. Muracsányban (Goričan), Alsómihályfán (Dolnji Mikajlevec) a községi pénztárba betörtek, azt kirabolták, az adóügyi jegyzőt súlyosan bántalmazták. Muracsányból a jegyzőnek el kellett menekülni.
