Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Epilógus
szág és az S.H.S. állam közötti határmegállapításnál semmis volt.”166 A nem vádaskodó, egyszerű mondat azokhoz szólt, akik formailag lehetőséget adtak néprajzi, gazdasági szempontokra korlátozott határkiigazításra, de azt a gyakorlatban sehol sem engedték érvényesíteni. A Nagykövetek Tanácsának szembesülni kellett önmaga ígéretével, adott szavával. Prekmurje (Muravidék) évekkel később sem lett csendes. A terület helyzete, fennhatósága, önállósága nem úgy alakult, mint azt néhányan elképzelték. A központi kormány ugyan Szlovéniához rendelte a vidéket, de ezzel nem oldódott meg a helyzet. A horvátok azt panaszolták fel, hogy Jurišič kapitány 1918. december végi akciójánál csak horvát katona vére hullott a területért. "... Senki sem jelentkezett, aki a kezében puskával ment volna vend-vidék felszabadításáért.” A szlovén és a vend nyelv azonosságára azt hozták fel, hogy az lehetetlen, mert olyan különbség van köztük, mint a holland és a német között. A Szlovéniához való csatolás ellen a horvátok még számtalan érvet hoztak fel. A szlovének azzal érveltek, hogy a Jurišič-fćle akciónak semmi köze sem volt az események későbbi alakulásához. Matija Slavič érdeme, hogy a békekonferenciát meggyőzte a szlovének igazságáról. Ez volt a döntő lépés. Szintén tagadták a vend és a horvát nyelv azonosíthatóságát.167 Többekben csalódást keltett az is, hogy nem valósult meg Prekmurje (Muravidék) autonómiája, amelyre a kezdeti időszakban Klekl József és a köré csoportosulok törekedtek, és amelyet a magyar kormány is 1919 első felében biztosított. A Prekmurje (Muravidék) keleti sávjában élő magyaroknak nem volt olyan pártjuk, amelyik valójában képviselte volna érdekeiket. 1926-ban Strausz Flórián alsólendvai esperes “Prekmurjei Gazdasági Párt” néven párt alakításba kezdett. Ki nem nyilvánított célja a környező magyarság érdekeinek képviselete volt. Klekl József, felismerve a mögöttes célt, sújtó támadást intézett a szerveződés ellen. Sőt a maribori püspökhöz is fordult Strausz tevékenysége miatt. A püspök helyt adott Klekl felvetésének és megtiltotta Strausz pártszervező munkáját, ezátal megszűnt a lehetőség a magyar párt létrehozására. Ezzel párhuzamosan két lapot is alapított Némethy Vilmos alsólendvai ügyvéd. Fenntartásuk szintén a Klekl által megnyilvánuló támadások miatt vált lehetetlenné. A többségében katolikus vallású magyarok helyzetét az is sújtotta, hogy Esterházy herceg eladta az uradalmát 60 millió dinárért a zágrábi “Fanekovič testvérek” elnevezésű cégnek. Ezzel megszűnt a katolikus egyház legfőbb anyagi támogatója, az Esterházy uradalom. A hitélet gyakorlása is nehezebbé vált. Nem tanulság nélküli annak vizsgálata sem, hogy az új szláv viszonyok 154
