Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Epilógus
érzelmük kimutatására Magyarországon maradt vend testvéreik támogatásába kezdtek. Adományokat gyűjtöttek és pénzt küldtek haza. Ezekből hozták létre Apátistvánfalván és Rábatótfaluban az első világháborúban elesettek emlékművét. Az emlékmű talapzatán feltüntették az elesettek nevét. A rábatótfalui emlékmű tervezője és kivitelezője Kallós Ede volt. Ezzel egyidőben ugyancsak az amerikai vendek adományából épült meg Szakonyfaluban a katolikus kápolna, egy fő és két mellékoltárral, három festetett ablakkal.164 A határrendezésben közvetlenül érintett lakosság sem feledkezett meg arról, hogy az eseményeknek emléket állítson. Ebben élenjárt Szomorócz község, amely szenvedője is volt a megszállás alatt érzelmei kimutatásának. Az 1921. augusztus 1-jei, megszállók elleni támadás miatt sokan megjárták a börtönöket. Szomorócz községben a helyi gazdák adományozásából 1877- ben egy kisebb mértékű haranglábat építettek. A teherbírásának megfelelű kis méretű harangot vettek hozzá. Az első világháborús események alatt a magyar hatóságok más harangokkal együtt “elrekvirálták”, anyagát hadi célokra használták fel. Szomorócz község a határrendezés során 1922. február 9-én kerülhetett vissza Magyarországhoz. Ezután közadakozásba kezdtek és egy új harangot készíttettek. Az új harang az események emlékét őrzi a következő felirattal: “Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz Község lakossága 1922. évben.” A harangot a visszacsatolás első évfordulóján szentelték fel ünnepélyes keretek között Hódosy Lajos református és Horváth Ferenc katolikus lelkipásztorok. Február 9-e lett a község ünnepe, amelyet a második világháború végéig minden alkalommal megünnepeltek. Ugyancsak a szomorócziak emlékezését szolgálta a község és Kercza közötti rövid távolságon a kis patak hídjánál egy emlékoszlop elhelyezése is. Az emlékoszlop megépítése előtt, Tisza István volt miniszterelnök meggyilkolása után az iránta érzett tisztelet kifejezéseként “emlékfát” ültettek e helyre. Az emlékfa tövéhez kb. egy méter magas faoszlopot állítottak. Ferdén levágott felső lapjára fémtáblát helyeztek. A fémlapon szintén a jugoszláv megszállásból való visszatérést örökítették meg.165 A határmegállapítás és a kitűzés az egész határ hosszában több évet vett igénybe. A határmegállapítás utolsó eseménye az volt, hogy Vassel Károly - akkor már tábornok - magyar határbiztos “végbeszámolót” írt, benne összefoglalta az eseményeket. A 24 oldalas, terjedelmes “végbeszámolót” a Nagykövetek Tanácsának írta és Zágrábból keltezte 1924. július 18-án. Zárógondolata így hangzott: "... A magyar biztos ennek következtében a legnagyobb sajnálattal megállapítja, hogy a kísérőlevél értéke a Magyaror153