Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidéki "népszavazás"
A muravidéki “népszavazás” Bár a muravidéki “népszavazás” fogalma és értelmezése azt sugallja, hogy ezen a területen a békekonferencia és a környező államok elutasító magatartása ellenére mégis volt lehetőség a népakarat kinyilvánítására, nem nyílt itt sem mód az általános értelemben vett népakarat kinyilvánításra. Azt a békekonferencia a sokat emlegetett “kísérőlevél”-ben kizárta. “... A népek akarata megnyilatkozott 1918. október és november havában, a kettős monarchia összeomlásakor, amikor a soká elnyomott nemzetiségiek egyesültek olasz, román, jugoszláv, vagy csehszlovák testvéreikkel....” hangzott a békekonferencia álláspontjának indokolása. Az idézett indoklás nem volt más, mint a háborús cselekmények befejezését követően a fegyverszüneti szerződések aláírása után a területek katonai megszállásának elismerése, a katonai akciónak mint a “népek akaratának” nyilvánítása. Ilyen népakaratot sem azelőtt, sem azután nem ismertek el, ami mégis lehetőséget adott Muravidék népének, hogy a határmegállapitó bizottság által szervezett és megtartott “szemlén” nyilvánosan, kollektív formában kifejezhette véleményét. Ez is több volt ahhoz a milliós nagyságban elcsatolt lakossághoz képest, amelynek még erre sem volt lehetősége. Mint a “szemlék” gyakorlati lefolyása azt későbbiekben megmutatta, átvitt értelemben mégis “népszavazás” volt, soksok tanulsággal. A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottságnak a muravidéki lakossággal való kapcsolatba lépésre a Nagykövetek Tanácsa által kiadott utasítások alapján két formában volt lehetősége. Az egyik a trianoni békeszerződésben megjelölt határ kitűzése volt, a másik pedig az a felhatalmazás, amelyik lehetővé tette, hogy ahol a határ “nem igazságosan” került kijelölésre, az előterjesztett javaslatban a népszövetség tanácsa döntsön. Mind a két esetben szükséges volt az érintett lakosság bizonyos csoportjának meghallgatása. Tekintettel arra, hogy az emberek csoportjainak vagy azok képviselőinek véleményét hatások és ellenhatások nagyban befolyásolják, nem elhanyagolható szempont, milyen események alakították a lakosság véleményét, cselekedeteit. Muravidéken a határmegállapítási események 1921. augusztus-november hónapokban zajlottak, a terület megszállásának második évfordulóján. A megszálló hatóságok a trianoni békeszerződés igazságosságára hivatkoztak és az életbe is lépett 1921. július 26-án és nemzetközi jogilag is a jugoszláv államhoz csatolta a területet. Zavart okozott az a tény, hogy a népek, nemze-125
