Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A határmegállapítás előkészületei
A határmegállapítás előkészületei Magyarország számára nem volt kétséges, hogy a világháborút lezáró békekonferencia új határokat fog kijelölni. Még a békekonferenciára történő meghívás szóba sem került és több hónapot kellett várakozni rá, de a minisztertanács 1919. szeptember 30-i ülésén már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Úgy döntött, hogy “Békeelőkészítő Irodá”-t létesít, működésére 3 millió korona átalányösszeget állapított meg. A békeszerződés aláírása után a külügyminisztériumban folytak az előkészületek egy mindenre kiterjedő “tárcaközi bizottság” létrehozására. A létesítendő bizottság összeállításában, feladatköre meghatározásában a külügy- és a honvédelmi minisztériumok tették a legtöbb javaslatot. 1920. november 3-án létrejött a “tárcaközi bizottság”, mely feladatul kapta a határkérdéssel összefüggő minden javaslat tanulmányozását, az adatok beszerzését, mindazon indokoknak az összegyűjtését, amelyek a várható tárgyalásokon eredményesen felhasználhatók. A várható kérdésekre tekintettel a bizottság további 24 albizottságra tagozódott.121 A békeszerződés ratifikációs okmányainak Párizsban történő elhelyezéséhez közeledve egyre több miniszteri előterjesztés született a bonyolult szervezeti keretet mutató “tárcaközi bizottság” felülvizsgálatára, új, hatékonyabb szervezettel való felváltására. Ennek a folyamatnak lényeges állomása volt 1921. augusztus 1-je. Az e napon tartott minisztertanácsi ülésen a honvédelmi minisztérium javaslatára létrehozták a “Határmegállapító Központ”-ot. Az új intézmény feladata lett a szomszéd államokkal létesítendő határok minden gyakorlati kérdésében, azok vonzataiban való eljárás. Az elvi kérdésekben a döntési jog Bethlen István miniszterelnököt illette meg. A “Határmegállapító Központ” polgári jellegű szervezet volt, a honvédelmi minisztériumnak egyes kérdésekben véleményezési joga volt. E szervezet első vezetője Csáky Imre gróf volt. Csáky a monarchia alatt több külföldi országban volt diplomata. Résztvett a magyar béketárgyalásokon, 1920- ban külügyminiszter volt. Őt ebben a tisztségben 1922-ben Szögényi György követségi tanácsos követte. A “Határmegállapító Központ” közvetlenül a miniszterelnöknek volt alárendelve, saját irodával rendelkezett, az irodához kapcsolódtak az egyes minisztériumok megbízottjai. Közvetlen tájékoztatási, összekötői kapcsolatban állt a határokon működő magyar határmegállapító biztosokkal. Budapesten volt a székhelye. Először az úgynevezett “hirdetmény” épületben (Budapest V. kér. Szalai u. 8-10 szám alatt) volt elhe117