Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A "kísérőlevél" hatásai

térségben sok a magyarpárti, a zsidó, a német (számuk kb. 1000 fő volt), a protenstáns, a kommunista és mindezek országunk ellen dolgoznak. A papság - hat-hét pap kivételével - megbízhatatlan, ellenséges... Muraszombatban nincs hat megbízható ember, akiket bevehetnénk a vezetésbe.” Ez a lakosság nagy többségét kitevő csoportosítás adta azt a mélységesen antidemokratikus választási jogot, amellyel lefolytatták a megszállt terület első 1920. november 28-i választását. Nem kaptak választójogot mindazok, akik a békeszerződés hatálybalépése után az anyaországba költözhettek - tehát a magyarok, a németek - a kisebbségiek és a zsidók. Ugyancsak kizárták a választójog gyakorlásából a nőket.118

A választáson a következő pártok indultak: a ‘Szlovén Néppárt”, amelyet “Parasztpárt”-nak is neveztek. Vezetője Klekl József volt, aki élesen elkülönült a többi párttól Muravidék helyzetének megítélésében. A szerbek központosító törekvéseivel szemben hirdette a szlovén tartomány önállóságát és abban “Prekmurje” (“Muravidék”) külön autonómiáját. Hivatkozott a magyar fennhatóság alatt hasonlóan kért autonómiára, amelyet a magyarok biztosítani is kívántak. Az autonómiát a jugoszláv államtól is elvárják. A szociáldemokraták Anton Krišton vezetésével indultak. A “Hazai Vallási Párt”-ot Štefan Kühar vezette. További indulók voltak még a demokraták, a kommunisták, az önálló parasztpárt és a nemzeti szocialisták.

így jött el a választás napja, 1920. november 28., amikor a választási törvény alapján a nemzeti kisebbségeket, a zsidókat kizárva az 1910. évi népszámlálás adataira figyelemmel a 90 513 főt számláló Muravidék lakosságából (ebben benne vannak a nők és a fiatalkorúak is) Muravidéken csupán 17 314 személy, a lakosság 19%-a kapott választójogot.

A szavazásból egész magyar községek voltak kizárva. Nem volt szavazati joga senkinek sem Pincén, Völgyifaluban (Dolina pri Lendavi), Bánután (Banuta), Lendvahidvégen (Mostje), Alsó- és Felsőlakosban (G., D. Lakos). Egy személynek volt szavazata Petesházán (Petišovci), Zalagyertyánosban (Gaberje) kettőnek. Alsólendván az 1170 férfi lakosból 395 személynek volt választójoga, abból 215 szavazott. Csentevölgyben (Čentiba) 463 férfiból 52 rendelkezett szavazati joggal és 46 szavazott. Dobronakon (Dobrovnik) 766 férfi közül 41-nek volt szavazati joga és abból 6 jelent meg a szavazáson. A térségben csak a vendeknek és az időközben egyre gyarapodó szláv telepeseknek volt szavazati joguk.

Összességében a nők és a nemzetiségi kisebbséghez tartozók kizárásával megrendezett választáson a 17 314 szavazatra jogosult közül 8 481 személy szavazott, a jogosultak csupán 49%-a. Az eredmény ki nem mondott, de mindenki által tudott és elismert szembeállást jelentett a fennálló viszonyokkal.

115