Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű iskolakörzetek története - Szolarics Nađ Klára: Az óvodák története a kétnyelvű területen
Az óvodák története a kétnyelvű területen Miután a Muravidéken a nemzetiségileg vegyesen lakott területen az általános iskolákba 1959-ben bevezették a kétnyelvű oktatást, szükség mutatkozott a gyermekek iskola előtti felkészítésére a szlovén, illetve a magyar nyelv ismeretét illetően. Annak ellenére, hogy az óvodákban az óvónők a munkájuknál mindkét nyelvet alkalmazták, 1961-ben hivatalosan és tervszerűen is elkezdődött a kétnyelvű oktatás az óvodákban is. így az óvodák 1964-ben Iskola Előtti Intézménnyé alakultak át, s 1970-ben kötelező lett a kétéves óvodai látogatás bevezetése az iskola előtt álló gyermekek számára a nemzetiségileg vegyesen lakott területen (kisiskola). Ma a gyermekek óvodai látogatásáról a szülők szabadon döntenek. Lendvai Óvoda A két világháború előtti időszakban Lendva községben nem volt óvónevelő intézet, 1939-ben azonban két, magántulajdonban működő óvoda volt Lendván és Turniscén. Az óvodát szerzetesek, iskolai nővérek (apácák) vezették. A szervezett gyermekóvás a korábbi Lendva községben 1948. március 8-án, a Nőnapon indult. A szervezett gyermekóvásra az AFŽ (a Nők Antifasiszta Frontja) tett kezdeményezést, elsősorban a dolgozó nők szükségleteire alapozva, amire addig nem volt példa. A gyermekek óvodába járatása a szűk, gazdagabb réteg privilégiuma volt. Az óvoda Lendván, a Partizán utcában (ma Fő utca) a szerzetes iskolanővérek helyiségeiben (zárda) működött. A rossz állapotú épületet 1950-ben alaposan felújították. Újdonságnak számított az óvoda, s ezért a szervezett gyermekóvás a szülők körében kezdetben kételyeket váltott ki, de ezek hamar eloszlottak. Az óvodát 1948-tól Dom igre in dela (DID), a játék és a munka otthona névre „keresztelték”. Kezdetben 10, majd 80, s 1951-től már 110 gyermek látogatta Lendváról, Hosszúfaluból, Lendva- és Hosszúfaluhegyről, valamint Hármasmalomból. Az óvoda 1951-től Otroški vrtec (és tükörfordítva a Gyermekkert) nevet viselte. Az intézménybe szlovén és magyar nemzetisé-81