Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A kétnyelvű oktatás a tudomány tükrében Aki a kétnyelvű oktatás első 20-25 éves eredményeit készül áttekinteni tudományos igénnyel, annak feltűnő lesz, hogy a kétnyelvűséget ilyen-olyan módon elítélő politikai spekulációk, illetve a másik oldalon ugyancsak politikai célzatú alátámasztások mellett nemigen talál érdemi, a tudományosságot igényként támasztó, a kétnyelvűségről ekkorra már könyvtárnyi szakirodalmat felhalmozó szakmai értékelést, tudományos igényű cikket, illetve tanulmányt. A fönt már említett Garcia-tanulmány mellett a szlovén szakirodalom igen gyérnek mondható, a téma „felelőseként” kijelölt Nemzetiségi Kutatóintézet, illetve néhány önjelölt munkatárs mellett nemigen akadt olyan, aki a tudományos felmérés eredményeire támaszkodva a probléma velejéig hatoló objektív tanulmányt közölt volna. Vagy talán nem is volt probléma? Vagy szándékosan nem derítettek rá fényt? A könyvtárnyi irodalom azonban viszonylag későn, a 80-as évektől tárta fel a kétnyelvű környezet, illetve a kétnyelvűség morális, pszichológiai és nem utolsósorban kognitív dilemmái mellett a kisebbségi oktatás hatékonyságát, nyelvi céljait, az emberi kommunikációban elfoglalt helyét. Magyarán, a tudomány sokára jutott el addig az egyszerűnek látszó kérdésig, mely szerint Az első Iskolai nap a Drago Lugarič Elemi Iskolában Lendván 1985-ben. (fotó: Népújság-archívum) 30
