Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A kétnyelvű oktatás és az új alkotmány A Szlovén Köztársaság 1974-es Alkotmányában első ízben szerepel a köztársaság „állami” meghatározásban: a lakosságot illetőleg a szlovénok és a két őshonos, magyar és olasz nemzet közös államaként határozza meg Szlovéniát. Ez nagy előrelépést jelentett a korábbi helyzethez és a többi tagország jogi/kisebbségi normáit illetőleg. Ez az alkotmány ténylegesen is államalkotó tényezőként kezeli a kisebbségeket, sőt számukra kisebbségi különjogokat biztosít. Ezek a 250. szakasz szerint a kisebbségi oktatásra, a kultúrára, a tájékoztatásra, a könyvkiadásra és az anyanemzettel való kapcsolattartásra vonatkoznak. A kisebbségi jogok érvényesítésére pedig nemzetiségi érdekközösségek alapítására kínál lehetőséget. Az alkotmányos jogok a nyelvi szabadságjogokat és nyelvi egyenlőséget is szabályozták: „Az olasz, illetve magyar nemzetiségnek biztosítva van saját anyanyelvűk használata, saját nemzetiségi kultúrájuk kifejezése és fejlesztése, s e célból szervezetek alapítása, nemzetiségi szimbólumaik használata, valamint egyéb, az alkotmányban meghatározott jogok megvalósítása”. (Szlovén Szocialista Köztársaság alkotmánya, 1974). Ugyanitt olvashatjuk: „Azokon a területeken, amelyeken a szlovén nemzet tagjain kívül az olasz, illetve a magyar nemzetiség tagjai is élnek, az olasz, illetve a magyar nyelv egyenjogú a szlovénnel”. Az Alkotmány az anyanyelvi oktatásról is rendelkezik: „Azokon a területeken, amelyeken a szlovén nemzet tagjain kívül az olasz, illetve a magyar nemzetiség tagjai is élnek, mindkét nemzetiség tagjainak biztosítva van a saját anyanyelvűnkön való nevelés és oktatás”. Az anyanyelvi oktatásról szóló szakaszban alternatívaként szerepel a kétnyelvű oktatás is, illetve olyan oktatási forma a „nemzetiségi iskolákban”, ahol az anyanyelv mellett a szlovén nyelv is kötelező tantárgyként szerepel. Az „azokon a területeken” formulából kitűnik, hogy a kétnyelvűség és vele a nyelvi jogok - ez később derült ki - nagyon is területhez kötött jogoknak számítottak. Ennek azonban majd később lesz jelentősége, a magyar kisebbség kulturális autonómiáját tárgyaló fejezetben. Az Alkotmányban leírt jogokat a kétnyelvű általános iskolákról szóló oktatási törvény részletezi, melynek alapját az SzSzK Képviselőházának vitái és megállapításai, valamint az Alkotmánybíróságnak a kétnyelvű oktatás fejlesztéséről szóló határozatai képezték. Mi több, a törvény általános nevelői célkitűzései mellett erősen politikai színezetű „pót-célkitűzések” is megfogalmazódtak. Ezek pedig a következők: a népek és nemzetiségek egyenjogúságának és testvériségének fejlesztése; a magyar nemzetiség, illetve 26
