Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A dobronaki általános Iskola tanulói. nyelvével, akik majd a vegyes lakosságú területen „a szlovénok és a magyarok egyenjogúságáról szóló politikai és jogi rendelkezések hordozóivá válnak”. A másik, a szlovén és a magyar tanulók előrejutására apelláló célkitűzés mindenféle fölösleges kerülő nélkül kimondja: a cél az, hogy a kétnyelvű iskola tanulói olyan általános szlovén nyelvi tudással és kommunikációs készséggel legyenek felruházva, „hogy zavartalanul folytathassák tanulmányaikat a szlovén tannyelvű középiskolákban” (vö. Novak 1979). A fentiekből kifolyólag talán világos, hogy a hatalmi szervek a kétnyelvű oktatásban a nemzetiségileg vegyesen lakott terület szlovén és magyar iskolái helyett a kettő „egybemosásával” képzelték el a kétnyelvű iskolát. Külön vizsgálódás tárgya lehetne a nyelvhasználat kérdése. Már a kétnyelvű oktatás e korai szakaszában egy, a kétnyelvű iskola diákjainak „beszédbeni” magatartását vizsgáló felmérés eredményeiből is kitűnt, hogy az iskolai nyelvhasználatban, illetve beszédhelyzetekben a magyar nemzetiségű tanulók ritkábban éltek az anyanyelv használatával, mint többségi társaik. A másik nyelvnek, illetve a környezet nyelvének használata pedig még ennél is meglepőbb eredményekhez vezetett. Kiderült ugyanis, hogy a másik nyelv tekintetében a magyar gyermekek a különböző beszédhelyzetekben csaknem 34 százalékban a szlovént, a szlovének pedig alig 12 százalékban használják a magyar nyelvet (vö. Lük 1979). Említettük már, hogy míg az alsó tagozaton, 22
