Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

Tanulmányok, cikkek - Dr. Bernjak Elizabeta. Maribori Bölcsészkar: Az oktatás szerepe a kisebbségi nyelv megőrzésében

specifikus szöveggyűjtemények, szakszótárok hiánya is nagy nehézséget jelent, mint az is, hogy nincs kellőképp megoldva a kétnyelvű pedagógusképzés, azaz a két nyelvet magas szinten tudó óvónők, osztálytanítók, tanárok módszertani felkészítése és továbbképzése.

2.4 A felmérések alapján a következő javaslatok kerültek megfogalmazásra. Már az óvodában jobban oda kell figyelni a nyelvi csoportok kialakítására, több hangsúlyt kell fektetni a kisebbségi nyelv megszerettetésére. Beiskoláztatáskor a szülőket alaposabban kell tájékoztatni a nyelvi csoportok kialakításáról, a tanítópáros munkájáról, a magyar 1-es és 2-es programról. Következetesen kell érvényesíteni az egy személy-egy nyelv elvet, az óvónőpáros mindkét nyelvet magas szinten birtokolja, ne csak fordításra szorítkozzanak. Már ezen a szinten fejleszteni kell a gyermek kommunikációs kompetenciáját, hiszen az észrevételek alapján az mondható, hogy az automatizált magyar szöveget jól elsajátítják, azonban önálló beszédcselekményre nem képesek. Az iskola előtti csoportokban nyelvtudás szerint kellene csoportokat alakítani, és ne csak a szülők elhatározása alapján történjen a nyelvcsoportba való besorolás.

2.5 A későbbi iskolai nyelvtanítás szintje a magyar 2-nél, főleg a második és harmadik harmadban attól függ, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a magyar nyelvet az óvodában és az első harmadban. Gyakran ez a nyelvtudás nem éri el azokat az alapokat, amelyekre a tankönyvek készültek. A tankönyvek tartalma és nyelvezete általában túl nehéz főleg a szlovén-domináns kétnyelvű tanulók számára, így a tervezett tanítási célok nehezen valósíthatók meg. Amíg a magyar 2-nél vegyes csoportok vannak - a tanulók nyelvi tudása nagyon is eltérő -, a nyelvi óráknál feltétlenül differenciálni kell az oktatási munkát. Tehát megoldandó feladat a csoportok másfajta megszervezése, szükségszerű kidolgozni bizonyos flexibilis modelleket. Mivel a magyar 2-nél több különböző szinten ismerik, illetve beszélik a magyar nyelvet, valójában több csoportban lenne célszerű tanítani a nyelvet: azoknak, akik tudnak magyarul, azoknak, akik keveset tudnak és azoknak, akik semmit sem tudnak magyarul. Sok esetben olyan gyerekek is második nyelvként tanulják a magyart, akiknek nincs kommunikációs problémájuk és helytállnának a magyar anyanyelvi szintű oktatásban is. Ezek a tanulók hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen nem tudják fejleszteni a magyar nyelv tudását anyanyelvi szinten. Meg kell változtatni a módszertani és didaktikai megközelítést is, formalizálás helyett célszerű a funkcionális módszer előny-198