Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
tatás magyartanári létszámát, s ezzel a magyar nyelvű oktatási feltételeket. Egy a 60-as években készült, a szlovén pedagógusok nyelvi szintjét vizsgáló felmérésből kiderült: a harmincnyolc oktató közül csak kilenc nyelvismerete, pedagógiai felkészültsége volt kifogástalan, ezeknek a nyelvállapota is megfelelt a kétnyelvű oktatás követelményeinek (Szeli 1.1981). A magyarok szlovén nyelvtudása a szlovénekéhez volt hasonlítható, bár statisztikai adatok erről nem állnak rendelkezésre. Az oktatási szervek legnagyobb mulasztását mégis abban kell látnunk, hogy a kétnyelvű oktatás bevezetésével párhuzamosan nem történtek olyan lépések, amelyek lehetővé tették volna a kétnyelvűség maradéktalan teljes körű megvalósulását az iskolai oktatásban és a közélet minden területén, így „iskolás” fogalommá, s az anyanyelvi oktatás egyik kerékkötőjévé vált. A magyar nyelv a gyors presztízsvesztés s a fokozódó támadások és elégedetlenségek miatt másodrendű szerepet kezdett betölteni. A kétnyelvű oktatás pedig fokozatosan a nemzeti türelmetlenség és a két nép közötti konfliktusok melegágyává lett. A testvériség és egység, valamint a nemzetek közötti békés egymás mellett élés eszméje pedig ennek ellenkezőjébe csapott át. Ilyen szemszögből vizsgálva a kétnyelvűség és a kétnyelvű modell alapvető célkitűzései csak részben valósultak meg. A politikai célkitűzés, a két nép baráti együttélése, azok egyenjogúsága a fokozódó ellenszél miatt sem. A másik, inkább pedagógiai és oktatáspolitikai célkitűzés a szlovén és a magyar tanulók előrejutására apelláló célkitűzés, mely kertelés nélkül kimondja: a kétnyelvű iskolák tanulóit olyan általános szlovén nyelvtudással és kommunikációs készséggel kell felruházni, hogy zavartalanul folytathassák tanulmányaikat a szlovén tannyelvű középiskolákban (Novak, 1979). Alkotmánybírósági per 1969-ben A kétnyelvű oktatás első tíz évének szomorú fejezetét képezi az évtized végén lezajlott alkotmánybírósági per, illetve az oktatási forma megszüntetésére irányuló kezdeményezés, melyet a Lendva-vidéki szlovén szülők kezdeményezésére a Szlavisztikai Egyesület nyújtott be 681 aláírás kíséretében. Ebben a pedagógiai „gyengeségek” mellett a szlovén szülők gyermekeik megterheltségét és a kétes, a szlovén általános követelményszint alatti eredményeket hozták fel, azzal fenyegetőzve, hogy gyermekeiket a környékbeli szlovén iskolákba íratják. A Szlovén Alkotmánybíróság a pert elvetette, de a magyar szülőkben is megingott a bizalom a kétnyelvű oktatás iránt. Magáról a 16
