Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
Kisebbségi oktatási formák a térségben - Tomka Tibor: Kisebbségi oktatási formák a térségben
Az ausztriai magyar oktatás A 2001-es népszámlálás adatai szerint az Osztrák Köztársaság területén 40.583 személy jelölte meg használati nyelveként a magyart is. Ezzel a magyar népcsoport lélekszámban a legnagyobb kisebbséggé nőtte ki magát. Az ausztriai magyarokat eredetüket tekintve két csoportra osztjuk. A 10-12. században határőrfeladatok ellátására a nyugati határvidékre telepített burgenlandi magyarok csoportja az első világháború után került osztrák fennhatóság alá, s ezzel többségi státusból kisebbségibe. A 2001-es népszámlálás alkalmával 6641 főt számláló burgenlandi magyarság kétharmada két nyelvszigeten él: a Felső-Őrség három településén - Felsőőrben, Alsóőrben és Őriszigeten -és a Közép-Burgenlandban fekvő Felsőpulyán, míg a fennmaradó egyharmadnyi lakosság szétszórva számos településen. A Burgenlandon kívül élő magyarok ausztriai léte különböző vándorlási vagy menekülési hullámok eredménye. A hivatalosan népcsoportként is elismert, Bécsben és környékén letelepedett migráns eredetű diaszpóra létszáma 15.435 főt tesz ki a 2001-es adatok szerint. A tartományi székhelyeken élő, ugyancsak migráns eredetű, magyarul is beszélő lakosok száma 18.507. A hatályos törvények szerint ez utóbbi csoport nem tartozik bele a hivatalosan elismert magyarok létszámába. 160 Magyarok Burgenlandban
