Kepe Lili (szerk.): Lángot adok, ápold, add tovább… Gondolatok a muravidéki magyarságról (Lendva, 2013)

Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán: Két évtizedes összefogás a néprajzi értékek védelmében a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt (1994-2013)

mok segítségével a tájház kulcsszerepet játszhat a helyi identitás, a helyi kulturális értékek megőrzésében és továbbadásában, vala­mint a turizmus fejlesztésében. A helytörténeti és néprajzi gyűjte­mények a kisebbségi közösségek életében is kulcsfontosságú sze­repet töltenek be, úgyis mint a közösségi élet színterei, amelyek nemcsak a megőrzést szolgálják, hanem a hagyományok újraélé­­sének lehetőségét is. Az 1990-es évek derekán Hodos Községben érlelődött meg elsőként a gondolat, hogy a község tulajdonába jutott kapornaki Skerlák-házban helytörténeti és néprajzi gyűjteményt hozzanak létre. Elképzelésük szakmai felkarolója a lendvai MNMI volt. 1997-ben a Vas megyei múzeumi szervezet szakemberei dr. Nagy Zoltán néprajzkutató, a körmendi múzeum igazgatója vezetésé­vel kezdtek a munkához, amelybe a Szegedi Egyetem néprajzos hallgatói is bekapcsolódtak. Az általuk összegyűjtött tárgyakra alapozódott a gyűjtemény. 2006-ig a Skerlák-ház teljes beren­dezése mellett a pincében pálinkafőző, a nagypajtában a mező­­gazdasági eszközök kiállítása, a kispajtában az őrségi kézműves­ség gyűjteménye került kialakításra. 2013-ban a gyűjtemény dr. Lendvai Kepe Zoltán javaslatára egy pomológiai gyűjteménnyel is gyarapodott, amely Tündérkert néven Kovács Gyula pórszombati erdész szakmai támogatásával valósulhatott meg. Az MNMI következő nagy néprajzi vállalkozásának a Rada­­mosban tervezett hetési gyűjtemény ígérkezett. A Szegedi Egye­tem hallgatói és tanárai 1995-ben jártak elsőször Radamosban, majd 1999-2000-ben végeztek intenzív tárgygyűjtést azzal a cél­lal, hogy a radamosi egykori iskolában egy helytörténeti és nép­rajzi gyűjteményt hozzanak létre a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vezetésével. Az, hogy a gyűjtemény mind a mai napig nem valósulhatott meg, nem az MNMI által nyújtott szakmai háttéren múlott, így azóta is több száz néprajzi tárgy vár­ja a radamosi tűzoltószertárban és a lendvai vár padlásán, hogy a Hetésben is létrejöjjön egy tájház. A dobronaki Dobronoki György-ház és a zsitkóci Deák-em­lékszoba kezdeményezője a helyi magyar önkormányzati közös­ség volt, de az MNMI ezekhez is segítő jobbot nyújtott, átadva az előző gyűjtemények létrehozásakor felhalmozódott tapasztalata­it és közvetített a megbízó és a szakemberek között. A Dobronoki

Next

/
Thumbnails
Contents