Kepe Lili (szerk.): Lángot adok, ápold, add tovább… Gondolatok a muravidéki magyarságról (Lendva, 2013)
Göncz László: "Fényesen tündöklő drágakő"
A múlt század hetvenes évei után szocializálódó nemzedék jelentős része - ugyan eltérő szinten - megőrizte magyar kötődését, azonban a Jugoszlávia, majd később a Szlovénia iránti szimpátiája is erőteljesen megnőtt. A kettős kötődés térhódítása évről évre érződött, és növekszik ma is. A jelenséget, amelyet ma már alighanem hiba lenne kizárólagos jelleggel, csak negatív jelzővel illetni, számos tényező befolyásolja; a teljesség igénye nélkül említhető a szlovén életszínvonal magasabb volta a magyarországival szemben, a vegyes házasságok magas aránya stb. A rendszerváltás idején, amely a Muravidék tekintetében szinte egybeesett és összefonódott a szlovén önállósulással, a muravidéki magyar közösség formálisan eléggé szervezett volt, megmaradási esélye azonban mégis gyengülő tendenciát tükrözött. Az oktatás rendkívül fontos szerepe miatt fontos hangsúlyozni, hogy a múlt század hetvenes éveitől a kétnyelvű oktatási modell csodájára jártak ugyan, azonban hatékonysága a magyar nemzettudat alakulása, valamint a magyar nyelvi fejlődés szempontjából kifogásolható volt. A kilencvenes évek elején e jelenségről még kevésbé volt divat beszélni, azonban őszinte értékelése mégis megkezdődött. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak konkrét megreformálása jelenthetett némi minőségi javítást magyar nemzetiségi szempontból. Több értékes korrekció, kiegészítés később részben bekövetkezett. A magyar nemzetiségi tájékoztatás terén úgyszintén a rendszervált ás idején látszólag nem volt nagyon rossz a helyzet, azonban a regionális szlovén médiumokkal közös intézményen belül, amikor egyebek mellett a „privatizálás” szele is fújni kezdett a térségben, a magyar sajtóorgánumok szempontjából komoly tartalmi és státusproblémák jelentkeztek. Annak lett a következménye, hogy az elektronikus média a közszolgálati szlovén állami rádió-televízió intézetének égisze alá került (ami objektíve, főképpen a technikai és szervezeti fejlődés szempontjából, jó döntésnek bizonyult), az ún. írott sajtó, azaz a Népújság hetilap pedig - önálló közszolgálati intézményként - a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetté alakult át. Az egyetlen szlovéniai magyar nyelvű újság fejlődése ennek következtében biztosított volt, azonban szervezeti szempontból, mivel egyedülálló ilyen típusú létesítmény volt az országban, máig maradtak hiányosságok. Az egykori oktatási-művelődési érdekközösségeket, amelyek képviselő testületéit 1975 óta rendszeresen megválasztot
