Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
9. fejezet. Hagyományőrzés
174 Dr. Varga József A hetési perec készítése 1. Mai előadásomban a hetési perec készítéséről szeretnék beszélni. Tudom, hogy ennek az elkészítése többféle változatban történhet a hetési, muravidéki szorgos háziasszonyok keze által. Itt igazán lehet az ismert közmondást idézni: „Ahány ház, annyi szokás.” Mert másképpen készül Petesházán, Kapcán, Göntérházán, Gáborjánházán stb.; vagyis jóformán minden háziasszony némi eltéréssel a saját elképzelése és gyakorlata alapján készíti el. Van, aki olajjal, sertészsírral, margarinnal, de még a fonását is más-más megoldással oldják meg. Én a 2007-es évben kérdeztem meg egy dobronaki háziasszony (S. J.) által rendszeresen készített hetési perec készítésének menetét, módját, sütését. Magnóra vettem. Ebből, az általa elmondott anyagból gyűjtöttem ki hetési táj szavakat, szószerkezeteket, nyelvi kliséket, töredék- és teljes mondatokat. Közülük mutatok be ábécé-rendben harmincat, értelmezve a jelentésüket is:- abba sziépön főgyön a tiészta = abban szépen megkelt a tészta (edényben)- a fasporhelt redlije = a fával fűthető tűzhely sütője- a homlokáru folik le a viz = a homlokáról folyik le a verejték.- asztatat vagy asztotat = azt- átmelegüné = meleg lesz a tészta- borosüveg nyaka = az egyliteres borosüveg vékonyabb, felső része- bozgat = mozgat, megmozgat, megmozdít- buritt = kiönt, rátesz, ráhelyez valamit valamire- cserepvájling = mosogató-, gyúrótál (edény), tál- cserepvájling fődbű = kerámiaedény, vájdling- deszka = gyúródeszka- dogaszt = dagaszt- enyujt = kinyújt, megnyújt- esztötet = ezt- fajz = szövőszék- fehérolaj = napraforgóolaj, étolaj- fejbü = könyv vagy recept nélkül készíti el a hetési perecet- föszödött terittü = házi szőttes hetési motívumokkal- fümu vagy fonyu = egyfajta gazdagon díszített kelt tészta (kalácsféle), amit kereszteléskor, lakodalmakkor vagy más jelesebb alkalmakkor vittek a ke
