Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)

1. fejezet. Dialektológia

16 Dr. Varga József Néhány hetési nyelvjárási sajátosság A hetési, muravidéki tájnyelvet a hangtani, alaktani, jelentésbeli és mondat­szerkesztési stb. sajátosságairól lehet megkülönböztetni a többi nyelvjárástól. Csak néhányat említek, hiszen ebben a rövid ismertetőben nem térhetek ki min­denjellegzetességre. A bemutatottakat is a teljesség igénye nélkül teszem. a) A diftongusok, azaz a kettőshangzók használata főleg az élő beszédben, például: az é magánhangzó helyett ie vagy ié érvényesül > iedösanyám, sziép\ az ó helyett uo vagy uó hangzik > suo, uóra; az ö helyett üö vagy üő él > füöd v.füőd, züődd\ az ő helyett üö, üő vagy ü > düöl, nüő, kiésübb jut kifejezésre. b) A szavak toldalékolásának, illetőleg ragozásának érvényesülése írásban és ejtésben egyaránt, például: a -ró!, -Eft!, a -bél, -bői, és a Jó!, Jő! ragok a sza­vakban így valósulnak meg: A -ró!, -ről helyett -ru. -rü a használatos > a lóról, fazékról, gyerekről, söp­rűről helyett a luóru, faziékru, gyerökrü, söprürü alakok élnek. A szóvégi J mássalhangzót nem ejtik. A -ból. -bői ragok alkalmazása -bu. -bü formában él > az ólból, kutyából, kenyérből, zsebéből helyett az uóbu, kutyábu, kényiérbü, zsebibü szóalakok érvényesülnek. A Jó!, -tő! ragok -tu. Jü formában valósulnak meg, például: az urától, fától, kezétől, legénytől > urátu,fátu, kezitü, legiénytü alakokban. Hasonló ragváltozás megy végbe a -val. -vei: -nál. -né!; -hoz, -hez. -höz tolda­lékokban is. A -val. -vei általában ^ve formában > a lányával, kerékpárral, késsel, mézzel szavak helyett a lányáve, kerékpárre, kiésse, miézze él. A -nál. -nél helyett -ná érvényesül > például az asztalnál, háznál, kertnél, Bözsinél szavakban osztaná, húzná, kertná, Bözsiná. A -hoz, -hez. -höz ragok helyett általában a -ho, Jiö él > a lábához, faluhoz, inghez, pincéhez, betűhöz, könyvhöz helyett a lábáho,faluho, ümöghö, pincihö, bötühö, könyvhö szavak érvényesülnek a nyelvhasználatban. c) A hetési vagy a muravidéki tájnyelv egy másik sajátossága a múlt idejű volt igealak használata. Négy mondat öt kiemelt szavával illusztrálom a további változásokat. Például: „Nagy gazdaságik vuót.”; „Meg sok lövik. „Tehennyik

Next

/
Thumbnails
Contents