Nagy Zsuzsa: Szakítok éneket (Újvidék - Lendva, 2004)
Semmit öltve
TELEK IDEJÉN Ideje, jóllehet, még nem jött el, már megsejtettem, megálmodtam én, hóhalott leszek s hóban temetnek el zúzmarás teleknek idején. Koporsómnak jeges fogantyúját vérteli, kemény ifjak markolják, vállukra hókönnyün nehezedem, és szippantják hótestem illatát. Mélyen lapátolva hógödörbe tompa dobbanásokkal födnek el, odafenn az izmok megfeszülnek, s én fehéren pihenek odalenn. Hótemetésem után három hét - eddig tart a víztelen, kemény tél, s három hét múlva hótestemmel megöntözöm a földnek belsejét. 87
/
